Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Házasság

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. május 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ügyleírásaink között megismerkedhetnek a házasságkötés alapesetével, a házassági akadályokkal, vagy éppen a kiskorúak házasodásának szabályaival. Szólunk a külföldiek Magyarországon, valamint magyar állampolgár külföldi állampolgárral történő házasságkötéséről.

Cikk:

Házasságkötés

Bejelentkezés az anyakönyvvezetőnél
A házasságkötés akadályai
Házasságkötés a gyámhatóság előzetes engedélyével
A kiskorúak házasságkötésének joghatásai
A házasságkötés időpontja
Költségek
A házasságkötés

Házasság a jogszabályoknak megfelelően akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő férfi és nő az anyakönyvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Ez a nyilatkozat sem feltételhez, sem határidőhöz nem köthető. §

A boldogító igen kimondása előtt azonban a házasulandóknak számtalan feladata van, és több feltételnek is meg kell felelniük.

Bejelentkezés az anyakönyvvezetőnél

A magyar jog alapján a házasságkötés csak az anyakönyvezető előtt lehet érvényes, tehát az egyházi szertartás önmagában nem elegendő. Egy másik sarokpont, hogy hazánkban - a legtöbb ország gyakorlatával összhangban - csak különneműek köthetnek házasságot. Az azonos nemű személyek számára a 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését teszi lehetővé, amely alapján a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők számára a házastársakéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének, megszűnésének feltételeiről, a kapcsolat joghatásairól külön ismertető szól.

A házasságkötés elhatározása után azon a településen dolgozó anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni a házasságkötési szándékot, ahol a felek házasságot kívánnak kötni. A házasságkötés helyét ez a bejelentés fogja meghatározni. §

Ez alkalommal a jogszabályban meghatározott okiratokat is magukkal kell vinniük, és nyilatkozniuk kell arról, hogy legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek nincs jogi akadálya (és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak). §

A házasulók arról is nyilatkozhatnak, hogy a házasságkötést követően milyen nevet kívánnak viselni. Ez a nyilatkozat azonban a házasság megkötéséig megváltoztatható.

Amennyiben a házasulók a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, megállapodhatnak még a házasságkötés előtt, hogy a házasságukból születendő gyermek milyen családi nevet viseljen. Ez a megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig szintén módosítható. §

A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A nyilatkozatokat a menyasszonynak és a vőlegénynek személyesen és együttesen kell megtenniük. §

A házasságkötés akadályai

A házasságkötés akadályait olyan, jogszabály által meghatározott körülmények jelentik, amelyek fennállása esetén nem lehet érvényesen házasságot kötni, illetve a bíróság érvénytelenítheti a már megkötött frigyet.

Érvénytelen a házasság, ha

  1. a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll (ha a korábbi házasság megszűnik vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik) §;
  2. a házasulók meghatározott rokoni kapcsolatban állnak egymással, így nem köthetnek házasságot
    • az egyenesági rokonok (pl. apa és a leánygyermeke),
    • a testvérek,
    • a testvér és a testvére vér szerinti leszármazója,
    • az örökbefogadó és az örökbefogadott §;
  3. a házasság megkötésekor valamelyik fél cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt (a házasság a gondnokság alá helyezés megszüntetését követő 6 hónap elteltével a házasság megkötésének időpontjára visszamenőlegesen érvényessé válik, ha azt a cselekvőképességében teljesen korlátozott fél a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után 6 hónapon belül nem támadja meg) §;
  4. a házasság megkötésekor valamelyik fél cselekvőképtelen állapotban volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott (a házasság a megkötésének időpontjára visszamenőlegesen érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképességének visszanyerésétől számított hat hónap elteltével a fennálló házasságot e 6 hónap alatt nem támadta meg) §;
  5. a 16-18. év közötti személy a gyámhatóság engedélye nélkül kötött házasságot. §

Az anyakönyvvezető nem adhatja össze a házasulandókat, ha észleli valamelyik akadályt. Ha a házasságkötés után derül ki valamelyik érvénytelenségi ok, a házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. §

Bizonyos házassági akadályokat azonban a házasságkötés előtt el lehet hárítani,

  1. ha valamelyik házasulandó 16. és 18. életév közötti, akkor a gyámhatóság előzetes engedélyét kell beszerezni §;
  2. bármelyik fél lakóhelye szerint illetékes jegyző a házasságkötés előtt, vagy a házasság fennállása alatt felmentést adhat a testvér testvére vérszerinti leszármazójával kötendő házassági tilalom alól, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti. §

Házasságkötés a gyámhatóság előzetes engedélyével

Ki kell emelnünk, hogy a kiskorúak közül a 16 évnél fiatalabbak semmilyen körülmény vagy engedély mellett nem köthetnek házasságot. Az, aki a házasságkötés időpontjában már betölti a 16. életévét a gyámhatóság előzetes engedélye alapján köthet házasságot. A kérelmet bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerint illetékes járási gyámhatóságnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen lehet előterjeszteni.

A beadványhoz csatolni kell

  1. a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,
  2. a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, továbbá
  3. a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást. §

Az engedély megadásával kapcsolatos eljárásban első fokon bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhatóság jár el, azonban az engedély megadásáról vagy megtagadásáról értesítik a másik gyámhatóságot is. §

A házasulandó kérelméről a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) és a házasulók meghallgatása után határoz. A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály. A gyámhatóság minden esetben környezettanulmányt is készít.

A gyámhatóság a házasságkötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, továbbá, ha a kiskorú

  1. az engedély megadása iránti kérelmet szabad akaratából, befolyásolástól mentesen nyújtotta be,
  2. megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosított,
  3. meglévő, illetve a 18. évének elérése előtt születendő gyermekének gondozásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítottak,
  4. részt vett a családvédelmi szolgálat tanácsadásán,
  5. a háziorvos igazolja, hogy a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik.

A házasságkötési engedély a gyámhatósági határozat véglegessé válását követő 6 hónapig érvényes. Ez azt jelenti, hogy az engedély megszerzését követő hat hónapon belül meg kell tartani az esküvőt. § A gyámhatósági eljárásban felmerülő költségeket az eljáró szerv viseli, tehát a kérelmezőnek sem illetéket, sem költségtérítést nem kell fizetnie.

Amennyiben a gyámhatóság az engedély iránti kérelmet elutasította, fellebbezésnek a határozat ellen nincs helye, de azt keresettel meg lehet támadni. A keresetlevelet a sérelmezett határozatot hozó gyámhatósághoz kell benyújtani. A jogorvoslati igény érvényesítésére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül van lehetőség. §

A kiskorúak házasságkötésének joghatásai

Az a 16-18. év közötti, aki a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött, megszerzi a nagykorúságot, vagyis cselekvőképes személynek minősül.

A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt utóbb érvénytelennek nyilvánította. Nem érinti azonban a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése. Tehát az a kiskorú, akinek érvényes házassága még 18. életévének betöltése előtt szűnt meg, továbbra is nagykorúnak minősül. A házasságkötést követően a már nagykorúnak minősülő személy maga köthet szerződést, és tehet jognyilatkozatot, tehát vagyonával is szabadon rendelkezhet. §

A házasságkötés időpontja

Amennyiben az előzőekben foglaltaknak a házasulók eleget tettek, az anyakönyvvezető - a velük folytatott egyeztetést követően - kitűzi a házasságkötés időpontját, amely nem eshet január 1-jére, március 15-re, nagypéntekre, húsvét vasárnapra és hétfőre, május 1-jére, pünkösd vasárnapra és hétfőre, augusztus 20-ra, október 23-ra, november 1-jére, december 24-26-ra és a köztisztviselők napjára, amely július 1-jére esik, kivéve, ha attól lehet tartani, hogy valamelyik házasulandó fél közeli halál állapotában van. Az esküvő időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 napon túli időpontra essen. Ennél hamarabb csak a jegyző felmentése esetén lehet házasságot kötni. §, §

Ha valószínűsíthető, hogy a házasulók bármelyike előreláthatólag rövid időn belül meghal, a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasság a bejelentés után nyomban megköthető, tehát nincs 30 napos korlátozás. §

Költségek

Az anyakönyvvezetői eljárásnak (beleértve a házassági anyakönyvi kivonat kiadását is) semmiféle anyagi vonzata nincs. § Az önkormányzat által kijelölt helyiségben lezajlott házasságkötésért sem kell fizetni, viszont ha a házasságot a házasulók a hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívül kívánják megkötni, előfordulhat, hogy az önkormányzat a többletszolgáltatásért díjat kér. A vonatkozó jogszabály erre az önkormányzatoknak lehetőséget ad, azonban ha a lehetőséggel a települési önkormányzat élni kíván, a többletszolgáltatás díjának mértékét rendeletben kell szabályoznia. §

A házasságkötés

A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében, hivatali időben. A házasulandók kérelmére azonban más helyszínen és hivatali időn kívül is megtartható az esküvő, erről a házasságkötés helye szerinti jegyző, a szándék bejelentésétől számított 8 napon belül hoz döntést. Ebben a esetben a házasulandóknak kell gondoskodniuk a házasságkötés méltó keretéről, az anyakönyvvezetőnek a házasságkötés helyszínére és a hivatali helységbe való utaztatásáról, a tanúk, szükség esetén tolmács jelenlétéről, valamint a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget is meg kell jelölniük. (Pl. ha a házasságkötést szabad ég alatt kívánják lebonyolítani, de az időjárás ezt megakadályozza.) §, §

Ahhoz, hogy a házasságkötés érvényes legyen, a házasulandóknak a házassági nyilatkozat megtételekor azonos helyiségben, ugyanazon anyakönyvvezető előtt és egy időben kell jelen lenniük, az anyakönyvvezető azon kérdésére, hogy kijelentik-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot kötnek, külön-külön igennel kell válaszolniuk. Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a házasság érvénytelen. Az anyakönyvvezetőnek, a házastársaknak, a tanúknak, és ha közreműködik a házasságkötésnél tolmács, neki is alá kell írnia a házassági lapot, amely anyakönyvi alapiratnak minősül. §

Az anyakönyvvezető a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi, illetve házassági anyakönyvi kivonatot állít ki, amelyet a házastársak közvetlenül a házasságkötés után megkapnak. §