Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gondnokság és gyámság

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. május 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gondnokság a cselekvőképességhez szorosan kapcsolódó, mintegy azt pótló jogintézmény, amely röviden arra szolgál, hogy az ügyei vitelében akadályozott személy érdekei ne sérüljenek. Részletesen leírjuk a gondnokság fajtáit, a gondnokrendelés szabályait, eljárását. A gyámság a szülői felügyelet hiányát pótló intézmény. Szó lesz a gyámrendelés szabályairól, valamint a gyám jogairól és kötelezettségeiről.

Cikk:

A gondnokság alá helyezés iránti per

A bíróság illetékessége
A per megindítása
A keresetlevél mellékletei
Bizonyítás a perben
Szakértői részvétel

A gondnokság alá helyezés iránti perek általánostól eltérő eljárási szabályai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a XXII. fejezetében találhatók.

A bíróság illetékessége

A gondnoksági ügyekben az a bíróság jár el, amelynek illetékességi területén a gondnokság alá helyezendő személy huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik. Amennyiben a gondnokság alá helyezendő személy huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben, vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, ezen intézmények fekvése szerinti bíróság lesz a gondnoksági per lefolytatására illetékes. §

A per megindítása

A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési per megindítására az érintett nagykorú személlyel együtt élő házastársa, élettársa egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság, vagy az ügyész jogosult. Más hozzátartozó azonban (például a gondnokság alá helyezendő személy nagybátyja a perindításra nem jogosult. A gyámhatóság a gondnokság alá helyezés iránt akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a perindításra jogosult, vagy van, de azok nem kívánnak pert indítani. §

A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti per kizárólag a gondnokság alá helyezendő személlyel mint alperessel szemben indítható meg, aki a perben teljes cselekvőképességgel rendelkezik. §

A gondnokság alá helyezési per bármikor megindítható. Ha a gyámhatóság észleli, hogy szükséges a nagykorú személy gondnokság alá helyezése iránt pert indítani, erről értesíti az érintett perindításra jogosult hozzátartozóit. A tájékoztatástól számított 60 nap eltelte után a gyámhatóság köteles a perindításra, ha ezen az időtartamon belül a nevesített hozzátartozók valamelyike a gondnokság alá helyezés iránt keresetlevelet nem nyújtott be. §

A gondnokság alá helyezés, illetve a gondnokság megszüntetése iránti per esetén a keresetlevélben a Pp. 170. §-ában meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, valamint a gondnokság alá helyezendő ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat, és - amennyiben a keresetet indítónak tudomása van arról, hogy a gondnokság alá helyezendő előzetes jognyilatkozatot tett - az erre vonatkozó adatokat. Amennyiben a kereset a cselekvőképesség részleges korlátozásának megállapítására irányul, úgy a keresetlevélben legalább egy olyan ügycsoportot is meg kell jelölni, amelyre nézve a gondnokság alá helyezést kérik (pl. a leendő gondnokolt vagyoni ügyeiben való eljárási képessége). §, §

A keresetlevél mellékletei

A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes ingatlanainak, valamint azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is. §, §

Bizonyítás a perben

A gondnokság alá helyezési perekben csak a tényállás tisztázása után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a gondnokság alá helyezés feltételei fennállnak-e. A megalapozott döntés érdekében a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az alperes mentális zavara következtében nem képes ügyei vitelére, és hogy családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel indokolt-e a gondnokság alá helyezése, vagy jogainak védelme biztosítható-e más olyan módon, amely nem jár cselekvőképessége korlátozásának kimondásával. Ezek megállapítása részben jogi, részben orvosi szakkérdés. Ezért a bíróság felderíti az alperes személyi és vagyoni viszonyait, azt, hogy az illető milyen magatartást tanúsít a mindennapi élet szokásos teendői körében, rendelkezik-e az ügyei viteléhez szükséges aktivitással és kellő ismerettel, milyen a viszonya a környezetével, az általános szociális beilleszkedése és életvezetése megfelel-e a környezetében szokásos követelményeknek. Kiemelkedő jelentősége van az alperes személyes meghallgatásának, hiszen ennek során a bíróság közvetlen észleléssel szerez meggyőződést az alperes pszichés állapotáról. Ha a bíróság idézése ellenére az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróságnak lehetősége van őt elővezettetni, azonban egyéb kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat. Az elővezetés költségét az állam viseli. §, §

Szakértői részvétel

Egy ügyben sem mellőzhető az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményének beszerzése. A perindítást megelőzően beszerzett orvosi véleményre alapítva gondnokság alá helyezést kimondó ítélet nem hozható (Bírósági Határozatok - BH - 1981/362. szám). Az elmeállapotot a perben kirendelt állandó, vagy kijelölt igazságügyi elmeorvos szakértővel vagy elmegyógyász szakorvossal kell megvizsgáltatni. A szakértő kirendelésével azonban nem hárítható át az elmeorvos szakértőre a tényállás felderítése és a bizonyítékok mérlegelése sem. §

Ha a bíróság az alperest cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi, annak hatálya az ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik, s az ítélet mindenkivel szemben hatályos. §

A gondnokság alá helyezést elrendelő jogerős ítéletet a bíróság a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal. §