Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

 

A Földhivatal Online rendszerben 2021. augusztus 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.

 

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Gondnokság és gyámság

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. május 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gondnokság a cselekvőképességhez szorosan kapcsolódó, mintegy azt pótló jogintézmény, amely röviden arra szolgál, hogy az ügyei vitelében akadályozott személy érdekei ne sérüljenek. Részletesen leírjuk a gondnokság fajtáit, a gondnokrendelés szabályait, eljárását. A gyámság a szülői felügyelet hiányát pótló intézmény. Szó lesz a gyámrendelés szabályairól, valamint a gyám jogairól és kötelezettségeiről.

Cikk:

Gyámrendelés

A gyámság
A gyámhatóság tájékoztatása
Gyámrendelés: a szülő által nevezett gyám
A gyám mellőzése
Gyámrendelés: a gyámhatóság által rendelt gyám
Gyermekvédelmi gyám

A gyámság

A szülői felügyelet körébe tartozó részjogosítványok többségét - a gyermek gondozását és nevelését, vagyonának kezelését, törvényes képviseletét - abban az esetben is gyakorolnia kell valakinek, ha a gyermek szülei már nem élnek, illetve a szülők felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt. Amennyiben a kiskorú gyermeknek nincs olyan szülője, aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatná, a gyámhatóság hivatalból vagy kérelemre gyámot rendel a gyermek részére, ezzel biztosítandó, hogy a gyermeket ne érje hátrány a törvényes képviselő hiánya miatt. Ezért egy kiskorú gyermek minden esetben vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. §

A gyámhatóság tájékoztatása

Ha a kiskorú gyermeknek nincs szülői felügyeletet ellátó szülője, ezt a gyermek legközelebbi rokonai, valamint az a személy aki a gyermek gondozását ellátja, kötelesek haladéktalanul bejelenteni a szülők lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak. Ez az értesítési kötelezettség terheli:

  1. a szülőt (például, ha ő nem gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat),
  2. a szülő házastársát,
  3. a szülők testvérét,
  4. a nagyszülőt, a nagyszülő házastársát és testvérét,
  5. a dédszülőt,
  6. a testvért és a testvér házastársát.

Az értesítési kötelezettségnek - bár törvény írja elő - csak erkölcsi jelentősége van, mert a hatályos jogszabályok nem írnak elő konkrét szankciót az értesítést elmulasztó személyekkel szemben. Az azonban előfordulhat, hogy a mulasztó rokont a gyámhatóság nem rendeli ki gyámnak, arra hivatkozva, hogy személyisége miatt nem alkalmas a tisztség ellátására. A legközelebbi rokonokon kívül a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, a hagyatéki eljárást végző személynek, illetve minden közigazgatási feladatot ellátó szervnek kötelessége jelezni a gyámhatóságnál, ha az általuk lefolytatott eljárás során azt tapasztalják, hogy gyámrendelés szükséges. A gyámrendelést azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti. §

Gyámrendelés: a szülő által nevezett gyám

A gyámhatóság a gyámrendelést megelőzően minden esetben köteles megvizsgálni, hogy a korábban a szülői felügyeletet gyakorló szülők közokiratban vagy végintézkedésben:

  1. neveztek-e meg gyámot, illetve
  2. kizártak-e valakit a gyámság viseléséből.

Amennyiben a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők eltérő gyámot neveztek meg, a gyermek érdekét mérlegelve határoz a gyámhatóság arról, hogy melyiküket rendeli ki gyámul.

A gyámnevezésre vagy gyámságból való kizárásra csak közokiratban vagy végintézkedésben kerülhet sor. Közokiratnak minősül minden olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet a bíróság, a közjegyző vagy más hatóság (pl. ügyészség), illetve közigazgatási szerv az ügykörében eljárva az előírt alaki követelményeknek megfelelően állít ki. A közokiratok az ellenkező bizonyításáig igazolják a benne foglalt adatok és tények valódiságát, a benne foglalt határozatot vagy intézkedést, az okiratba foglalt nyilatkozatok megtételét, továbbá azt, hogy a nyilatkozatot tevő személy mikor és milyen módon tette meg a nyilatkozatát. A végintézkedés történhet közjegyző vagy bíróság előtt tett közvégrendeletben, illetve írásbeli vagy szóbeli magánvégrendeletben. Gyámnevezés és gyámságból való kizárás más magánokiratban, mint magánvégrendeletben, nem történhet. Abban az esetben, ha a szülők valakit gyámként megneveztek, a gyámságot ez a személy fogja ellátni, feltéve, hogy ő megfelel a törvényes feltételeknek. §

A gyám mellőzése

A megnevezett gyámot akkor mellőzi a gyámhatóság, ha az illető azért nem viselhet gyámságot, mert annak törvényes akadálya van. Így sem a szülő által nevezett gyám, sem más személy nem viselhet gyámságot:

  1. ha a 18. életévét még nem töltötte be;
  2. ha gondnokság alatt áll;
  3. ha a szülői felügyeletét jogerősen megszüntették, illetve a közügyektől eltiltották;
  4. ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő közokiratban vagy végrendeletben kizárta a gyámság viseléséből;
  5. ha a szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert a gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette;
  6. ha a gyermekét a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította (ennek feltételeit a törvény precízen meghatározza).

A megnevezett gyámot akkor is mellőzi a gyámhatóság, ha az a gyámság átvételében - például súlyos betegsége miatt - akadályoztatva van, vagy a gyámságot nem vállalja. Úgyszintén nem lehet gyám az a szülő által megjelölt személy sem, akinek a kirendelése a kiskorú érdekeit veszélyeztetné, példának okáért személyisége vagy anyagi helyzete miatt. Ezért nem kerülhet sor egy agresszív, alkoholista személy vagy egy rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, saját fenntartását is alig biztosítani tudó személy gyámként való kirendelésére. Akkor sem lehet a nevezett személyt gyámul kirendelni, ha nem vállalja a gyámságot. §

Gyámrendelés: a gyámhatóság által rendelt gyám

A gyámhatóság keres a gyámrendelésre irányuló eljárása során megfelelő személyt a gyámság ellátására:

  1. ha a szülők nem rendeltek gyámot vagy
  2. a megnevezett személy gyámként való kirendelését a fent említett okok miatt mellőzi a hatóság.

A gyámhatóság elsősorban arra törekszik, hogy a gyámság ellátására alkalmas valamelyik közeli hozzátartozó, vagy a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személy legyen a gyermek gyámja. Arra kell törekedni, hogy a gyám elsősorban azok közül kerüljön ki, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak. §

A gyámhatóság rendszerint minden gyermek részére más-más gyámot rendel (kivéve a gyermekvédelmi gyámot), azonban - ha az a gyermekek érdekével nem ellentétes - ugyanazon helyen nevelkedő testvéreknek ugyanazt a személyt kell gyámul kirendelni. §

A törvény bizonyos esetekben megjelöli azt a személyt, akit a gyámhatóságnak kötelező gyámul kirendelni. Ezek a személyek:

  1. akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezésre került,
  2. akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket és
  3. aki a gyámhatóság engedélyével családba fogadta a gyermeket. §

A gyám kirendelésére irányuló eljárás során a gyámhatóság meghallgatja az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermeket és a gyám személyével kapcsolatos véleményét, melyet döntése során köteles figyelembe venni. Előfordulhat, hogy a gyermek kifejezetten tiltakozik az ellen a személy ellen, akit a gyámhatóság gyámjául akar kirendelni részére. Ebben az esetben - amennyiben a gyermek már betöltötte a 14. életévét - a gyámhatóságnak más, arra alkalmas személyt kell gyámul kirendelnie, feltéve, hogy a gyermek alapos okból tiltakozik a a gyámként kirendelendő személy kirendelése ellen. §

Gyermekvédelmi gyám

A gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel a gyermek részére,

  1. ha nevelésbe vételét rendelték el,
  2. ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik,
  3. ha ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el és a gyámhatóság pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
  4. akinek a szülője hozzájárult a gyermek ismeretlen személy általi (ún. titkos) örökbefogadásához. §

Gyermekvédelmi gyámot rendel a gyámhatóság annak a kiskorúnak is, akinek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül. Gyermekvédelmi gyám kirendelésére kerül sor abban az esetben is, ha a szülők bármilyen más, eddig fel nem sorolt okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat és családbafogadó gyám kirendelésére nincs mód. §

A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel ki. Azonban testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke részére - amennyiben az a gyermek érdekével nem ellentétes - ugyanazon személyt kell kirendelni gyermekvédelmi gyámul. A gyermekvédelmi gyámok egy időben legfeljebb 30 gyermek gyámságát láthatják el. Abban az esetben azonban, ha a gyámság alatt álló gyermek speciális vagy kettős szükségletű, őt a gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt álló gyermekek létszámának számításakor két gyermekként kell figyelembe venni. A gyermekvédelmi gyám feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el. §, §, §