Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekvédelem

Létrehozva: 2009. december 1.
Módosítás: 2020. május 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges rendeltetése, hogy a gyermek megfelelő családban nőhessen fel - mentesülve minden veszélyeztető körülménytől -, valamint a szülő gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. Ennek kapcsán szó lesz a gyermekek védelembe vételéről, a családi pótléknek természetben való nyújtásának elrendeléséről, az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről, a megelőző pártfogásáról, az ideiglenes hatályú elhelyezéséről, a családba fogadásáról és a nevelésbe vételéről.

Válasszon ügyleírást:

Gyermekek védelembe vétele, a családi pótlék természetben történő nyújtásának elrendelése, az iskoláztatási támogatás szüneteltetése

Gyermekek megelőző pártfogása

Gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése

Gyermekek családba fogadása

Gyermekek nevelésbe vétele

Cikk:

Gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése

Az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése
A gyermek gondozási helyének meghatározása
Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata
Az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetése
Ideiglenes hatályú elhelyezés során indított per

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. §

A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik

  1. a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése;
  2. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése; valamint
  3. a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének a biztosítása. §

A gyermekek védelmét hatósági intézkedéssel akkor kell biztosítani, ha

  1. a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható; és
  2. ez a gyermek fejlődését veszélyezteti. §

A fenti esetekben az egyik alkalmazható megoldás a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedés.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése

Az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése akkor indokolt, ha a gyermek

  1. felügyelet nélkül marad; vagy
  2. testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését
    • családi környezete, vagy
    • önmaga súlyosan veszélyezteti

és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. §

Súlyos veszélyeztetésnek minősül, minden olyan eset, amikor a gyermeket oly módon bántalmazzák, vagy hanyagolják el, hogy

  1. ez életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy
  2. testi, értelmi, érzelmi illetve erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. §

Ezen kívül súlyos veszélyeztetésnek minősül az is, ha a maga a gyermek tanúsít olyan magatartást, mely ilyen eredményekkel jár(hat). §

Ha a fenti körülmények fennállnak, akkor

  1. a gyámhatóság,
  2. az idegenrendészet hatóság,
  3. a menekültügyi hatóság,
  4. a rendőrség,
  5. az ügyészség,
  6. a bíróság,
  7. a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága

(a továbbiakban együtt: beutaló szerv) a gyermek ideiglenes elhelyezéséről rendelkezik. § Az ideiglenes elhelyezés kezdetétől a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, egyéb szülői felügyeleti jogai (például a törvényes képviseleti joga) azonban nem. §

A gyermek gondozási helyének meghatározása

A beutaló szerv a gyermek ideiglenes gondozási helyének kiválasztásakor személyiségének, egészségi állapotának megfelelően, az alábbi sorrend figyelembe vételével dönt A gyermek ideiglenesen elhelyezhető:

  1. a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló
    • különélő szülőnél vagy
    • más hozzátartozónál, illetve személynél; amennyiben erre nincs lehetőség, akkor
  2. 12. életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását is biztosító nevelőszülőnél (kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé, vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása);
  3. 12. életévét betöltött gyermek esetén - lehetőség szerint - elsődlegesen a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, de ha erre nincs mód, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, ideiglenes elhelyezést is biztosító gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy ún. támogatott lakhatásban.

Amennyiben a gyermek anyja előzetes letartóztatásban van - abban az esetben, ha az a gyermek érdekében áll - az anya fogvatartásának helye szerinti büntetésvégrehajtási intézet anya-gyermek részlegén, vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegén helyezi el a bíróság a gyermeket ideiglenes hatállyal az anya előzetes letartóztatásának elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendeléséről a beutaló szervnek azonnal értesítenie kell az illetékes gyámhatóságot. §

Külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése esetén a további eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. §

A döntés meghozatala előtt a beutaló szerv meghallgatja:

  1. a szülőt és más törvényes képviselőt,
  2. a gondozót,
  3. a korlátozottan cselekvőképes személyt (gyermeket), és
  4. az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá
  5. minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint
  6. szükség szerint a gyermek más közeli hozzátartozóit.

A meghallgatások mellőzhetők abban az esetben, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki vagy a késedelem más elháríthatatlan és súlyos veszéllyel járna. §

A beutaló szervnek kell gondoskodnia arról is, hogy a gyermeket a kijelölt gondozási helyre vigyék. §

Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés ellen 15 napon belül lehet pert indítani. Az ez irányú keresetlevelet a beutaló szervhez kell benyújtani, aki azt 8 napon belül köteles a bírósághoz továbbítani, és arról a bíróság a keresetlevél hozzá való érkezését követő 30 napon belül határoz. §

Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata

Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatát a gyámhatóság végzi, mely során:

  1. amennyiben annak okai nem állnak fenn, az elhelyezéstől számított 30 napon belül megszünteti azt,
  2. ha a veszélyeztetettség a gyermeknek a családjából történő kiemelésére ad okot, 35 napon belül a gyermeket nevelésbe veszi, egyidejűleg meghatározza a gyermek gondozási helyét és dönt a járulékos kérdésekről is, illetőleg
  3. 60 napon belül pert indíthat az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt,
  4. 21 napon belül vagy hozzájárul a gyermeknek a büntetésvégrehajtási intézetben vagy javító intézetben lévő anyával történő együttes elhelyezéséhez (ha az együttes elhelyezés a gyemek érdekében áll), vagy rendelkezik a gyermeknek a büntetésvégrehajtási, illetve javító intézetből való kiadatásáról és megteszi a gyermek érdekében a szükséges intézkedéseket. §

Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során a gyámhatóság

  1. meghallgatja azokat a személyeket, akiket a beutaló szerv a döntés meghozatala előtt is meghallgatott;
  2. környezettanulmányt készít; és
  3. beszerzi azon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes elhelyezést megelőzően foglalkoztak. §

Az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetése

Az illetékes gyámhatóság megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha

  1. megállapítja, hogy annak feltételei már nem állnak fenn és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett - biztosítható;
  2. a gyermeket nevelésbe veszi;
  3. a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött;
  4. a gyermeket családba fogadják;
  5. a gyermeket örökbe fogadják. §

Ideiglenes hatályú elhelyezés során indított per

Ha a gyámhatóság az ideiglenes elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, akkor két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

A perindítással egyidejűleg megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését, továbbá

  1. megállapítja a másik külön élő szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenesen nála helyezték el,
  2. a gyermek családba fogadó gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenesen elhelyezték,
  3. gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. §

Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhatóság gyermekelhelyezés, illetve annak megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per megindítását indokoltnak tartja, erről a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét értesítenie kell. §

Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai ugyan nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése korábbi környezetében mégsem biztosított, akkor két hónapon belül abból a célból is pert indíthat a szülő(k) ellen, hogy a gyermeket a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél helyezzék el. §

E per megindításával egyidejűleg a gyámhatóság:

  1. megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését és
  2. a különélő szülő felügyeleti jogának feléledését; vagy
  3. azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli. §

Abban az esetben, ha a beutaló szerv a bíróság volt, annak gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének megváltoztatására irányuló perindításra csak akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság korábban döntését alapította, lényegesen megváltoztak. A bíróságnak tehát mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábbi határozatában rögzített tényálláshoz képest a megváltoztatás szempontjából meghatározó tények tekintetében bekövetkezett-e lényeges változás. §

Ha a szülő hozzájárult

  1. gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el,
  2. gyermekének ismert személy általi örökbefogadásához és az örökbefogadás engedélyezését a leendő örökbefogadó szülő és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhatóság a leendő örökbefogadó szülőt a gyermek családba fogadó gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi. §