Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jogképesség és cselekvőképesség

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. szeptember 11.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

Cikk:

Ember cselekvőképessége

A fogalom
A cselekvőképesség fokozatai
Az ember cselekvőképessége és jognyilatkozatainak érvényessége
Gyámhatósági jóváhagyás a törvényes képviselők jognyilatkozataihoz

A fogalom

Ahhoz, hogy az ember ne csupán passzív alanya legyen a polgári jogi viszonyoknak, hanem azokban aktívan maga is közreműködjön (létesítse, módosítsa, megszüntesse azokat), bizonyos fokú szellemi érettségre, megfontolási készségre és ép akaratra van szükség, amit a jog nyelvén az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képességnek vagy röviden: cselekvőképességnek nevezünk. A belátási képesség mértéke szerint a cselekvőképességnek három fokozata van:

  1. (teljes) cselekvőképesség;
  2. a cselekvőképesség részleges korlátozottsága;
  3. a cselekvőképesség teljes korlátozottsága.

A törvény főszabálya szerint minden ember cselekvőképes, a cselekvőképességet csak a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete korlátozhatja. Aki cselekvőképes, az maga (a saját akaratából, a saját nevében) köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. § Az ilyen ember tehát nem áll senkinek a felügyelete (szülői felügyelet, gyámság, gondnokság) alatt, döntéseit maga hozza meg, saját ügyeiben megfontolásra képes, magatartása következményeit is számításba veszi és viseli is.

A cselekvőképesség fokozatai

Cselekvőképes minden nagykorú, feltéve hogy cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyező ítélete nem korlátozza. Nagykorú az, aki a 18. életévét már betöltötte, és kivételesen az is, aki ennél előbb házasságkötése révén nagykorúvá vált.

Korlátozottan cselekvőképes minden olyan kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem, és nem cselekvőképtelen. §

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésre kizárólag a bíróság jogosult és az is csak a törvényben megszabott feltételekkel. Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorú személyt helyezheti a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - a bíróság által meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. §

Cselekvőképtelen a tizennegyedik életévét még be nem töltött kiskorú (gyermekkorú).

A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik. § Ha tizenhetedik életévét már betöltött kiskorút helyez a bíróság cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá, a kiskorú a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik, de a gondnokság hatálya csak nagykorúsága elérésével áll be, mivel addig szülői felügyelet (vagy ennek hiányában gyámság) alatt áll. §

Gyermekkorúság vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van (pl. alkohol vagy kábítószer hatása alatt, műtéti altatásban vagy azt követően kómában stb.), hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Abban az esetben azonban, ha a jognyilatkozat tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy azt a félnek cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna megtennie, az ilyen állapotban tett jognyilatkozat cselekvőképtelenség miatt nem tekinthető semmisnek. E szabály alól a végintézkedés megtétele kivétel. §

Az ember cselekvőképessége és jognyilatkozatainak érvényessége

Aki cselekvőképes, az maga tehet érvényesen jognyilatkozatokat. §

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú is maga tehet jognyilatkozatot, de jognyilatkozatának érvényességéhez főszabály szerint a törvényes képviselőjének (tipikusan a szülő, ennek hiányában a gyám) hozzájárulása szükséges. §

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, gondnokság alá helyezett személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokban abban az esetben tehet érvényesen jognyilatkozatot, ha ahhoz gondnoka hozzájárul. §

A cselekvőképesség teljes korlátozása esetén a gondnokság alá helyezett jognyilatkozata főszabály szerint semmis, helyette (nevében) a törvényes képviselője jár el és tesz érvényes jognyilatkozatot. §

Kivételesen mind a korlátozottan cselekvőképes, mind a cselekvőképtelen személy saját jognyilatkozata is lehet érvényes.

A korlátozottan cselekvőképes személy, törvényes képviselőjének a közreműködése nélkül, önállóan is

  1. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály kifejezetten feljogosítja (legszemélyesebb jognyilatkozatok: pl. házasságkötés, végrendelkezés közvégrendeleti formában stb.);
  2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl. piaci, bolti bevásárlás, cipőjavítás stb.);
  3. rendelkezhet jövedelmének a bíróság által meghatározott hányadával, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat (pl. részletfizetést);
  4. megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és a szokásos mértékben ajándékozhat is. §

Cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és nem igényel különösebb megfontolást. §

Gyámhatósági jóváhagyás a törvényes képviselők jognyilatkozataihoz

A gyermekek, illetve gondnokság alatt állók érdekeinek fokozott védelme érdekében egyes esetekben ahhoz, hogy a szülők, gyámok, gondnokok jognyilatkozatát érvényesnek lehessen tekintetni, gyámhatósági jóváhagyás is szükséges.

Csak gyámhatósági jóváhagyással érvényesek a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatai, amelyek

  1. a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra,
  2. a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre, ill. a külön is visszautasítható vagyontárgyak visszautasítására,
  3. a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonának átruházására vagy megterhelésére,
  4. a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezésre,
  5. a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezésre

vonatkoznak. §

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának alább felsorolt jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges gyámhatósági jóváhagyás:

  1. a gondnokoltak tartására,
  2. örökösödési jogviszony alapján őket megillető jogra vagy terhelő kötelezettségre,
  3. nem tehermentes ingatlanszerzésre, ingatlanuk tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére,
  4. a gyámhatóságnak átadott vagyonukra vagy
  5. a gondnokot kirendelő határozatban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyonukra

vonatkozó jognyilatkozatok. §

A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorú személyek érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozatuk még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes. Ilyen jognyilatkozatok az ajándékozás, az idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélküli felelősségvállalás (pl. kezességvállalás) vagy a jogokról való ellenérték nélküli lemondás (pl. ingyenes lemondás az öröklésről). Ez a tilalom nem zárja ki a munkával szerzett keresménnyel való rendelkezést, sem a szokásos mértékű ajándékozást. A kivételesen szigorú tilalom alóli kivétel az is, hogy a közcélra felajánlás és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása a gyámhatóság jóváhagyásával mégis érvényes lesz. Ezek a szigorítások a kiskorú személy vagyonának nagykorúvá - és ezzel cselekvőképessé - válásáig történő biztosítását, megőrzését szolgálják.

A korlátozott cselekvőképesség vagy a cselekvőképtelenség miatt, illetőleg a törvényes képviselő vagy gyámhatóság jóváhagyásának hiánya miatt a jognyilatkozat semmisségére csak annak az érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik (a vele szerződő fél tehát a saját kockázatára jár el). Ha viszont az ilyen személy cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti (pl. nagykorúnak vallja magát, vagy a gondnokság alatt állásáról hallgat), ezért felelősséggel tartozik, és akár a szerződés teljesítésére is kötelezhető.