Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Birtok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A birtok a köztudatban a tulajdon szinonimájaként él, pedig jogi szempontból a birtok a tulajdonjog egyik részjogosítványa. A birtokviszony lényege, hogy a birtokos ténylegesen és jogszerűen a hatalmában tartja a birtok tárgyát, például bérlője annak. Ebben az esetben bárkivel, így a dolog tulajdonosával szemben is védelem illeti meg, ha a birtoklás békés gyakorlásában zavarják. A témán belül szó lesz a birtokvédelem eszközeiről, a jogalap nélküli birtoklásról, és a felelős őrzésről.

Cikk:

Birtokvédelem eszközei

A birtokvédelemről általában
A birtokvédelem eszközei
A jogos önhatalom
Birtokvédelem jegyzői úton
Jegyzői út: jogorvoslat és a határozat végrehajtása
Birtokvédelem bírói úton: a birtokper

A birtokvédelemről általában

A birtokviszony mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól - tehát akár a birtokolt dolog tulajdonosától is - követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van.

Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.

Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).

Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került. §

A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. §

Ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartást tilos önhatalomnak nevezzük §.

A birtokviszony abszolút szerkezetéből következően a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt a személyt, akitől ő maga a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. §

Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre. §

A birtokvédelem eszközei

A Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem háromféle eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, jegyzői úton és bírói úton.

Birtokháborításnak nevezzük azt, ha valaki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja, vagy a dolog birtoklásában zavarja.

A bírói gyakorlat szerint fizikai behatás nélkül is megállapítható a birtokháborítás, ha a magatartás zavarja a birtokost a birtoklásban (EBH2001. 519.).

A jogos önhatalom

A legegyszerűbb (és legősibb) birtokvédelem a jogos önhatalom. A jogrend általában tiltja az önbíráskodást és elvárja, hogy a személyek jogaikat törvényes (a polgári jogban: bírói) úton érvényesítsék. Ez alól kivétel a tulajdon § és a birtok önhatalommal való megvédése.

A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja §. A birtok ellen irányuló "támadás" fogalma szűkebb, mint a birtokháborításé, csak a birtokot közvetlenül fenyegető magatartás értendő alatta. Az "elhárítás" adott esetben erőszak alkalmazását is jelentheti, de csak arányos, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.

Az önhatalom a már elveszett birtok visszaszerzésére, és a dolog feletti hatalmat közvetlenül fenyegető támadás elhárítására is irányulhat. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. §

Birtokvédelem jegyzői úton

Az állami (közhatalmi) eszközökkel való birtokvédelem első útja a jegyzői út, ami a bírói utat nemcsak időben, hanem jogilag is megelőzi. Főszabály szerint birtokháborítás esetén először ezt az utat lehet igénybe venni. A jegyzői út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem (hagyományos elnevezéssel: posszesszórius birtokvédelem).

A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. §

A jegyző eljárására a Polgári Törvénykönyv és az annak hatálybalépésről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény § egyes rendelkezései is alkalmazandók.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A kérelem tartalmazza

  1. a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
  2. annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
  3. a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
  4. a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
  5. a birtoksértés időpontjára történő utalást,
  6. a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást. §

A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát. §

Egyszerűbb esetekben ez az eljárás tehermentesíti a bíróságokat, de a felek érdeke is a helyben történő, gyors ügyintézés. A jegyző határozatával helyreállítja az eredeti birtokállapotot és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a birtokos nem volt jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. §

A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha

  1. a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
  2. megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
  3. valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
  4. a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
  5. a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének - az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően - nem tett eleget,
  6. a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
  7. ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel. §

Jegyzői út: jogorvoslat és a határozat végrehajtása

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. §

Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. §

A birtoklás kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. §

A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. §

Birtokvédelem bírói úton: a birtokper

A birtokvédelem bírói útját rendes (hagyományosan: petitórius) birtokvédelemnek nevezzük. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, döntése ilyen értelemben - szemben a jegyző határozatával - véglegesen lezárja a birtokvitát. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. §

A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé:

  1. ha a jegyző határozatát - akár a birtoklás, akár a hasznok, károk, költségek kérdésében, vagy mindkét vonatkozásban - sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását kéri;
  2. ha a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kéri;
  3. ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, és a birtokos ezért közvetlenül a bírósághoz fordul (ez utóbbihoz lásd: EBH2010. 2220.)

Az ítélkezési gyakorlat szerint birtokperek leggyakrabban a szomszédjogi vitákban (szükségtelen zavarások, pl. zaj, fény, bűz, rezonancia stb. esetén), a tulajdonostársak belső viszonyában, a bérbeadó és bérlő vagy a tulajdonos és egy korlátolt dologi jog jogosultja között fordulnak elő.

A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes. §