Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tulajdon változása

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. március 28.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az elidegenítés legszokásosabb formája az adásvételi szerződés útján történő tulajdonjog átruházás. Ezen kívül a tulajdonjogviszonyban változás következhet be ajándékozás, árverés, találás, elbirtoklás vagy nyeremény útján. A téma leírásánál képet kapunk a gazdátlan javak elsajátításáról és az adásvételi szerződés tartalmáról is.

Cikk:

Árverés

Hol találkozhatunk árveréssel?
Mik a tulajdonszerzés jogi feltételei árverés esetében?
Hatósági árverés ingók esetében
Hatósági árverés ingatlanok esetében
Az ingóságok árverésének fontosabb szabályai
Az árverés lefolyása
A végrehajtást kérő jogai az ingóság árverésén
Az ingatlanárverés
Az ingatlan értékesítése árverésen kívül
Az elektronikus árverés
Az elektronikus árverés szakaszai
A végrehajtási kifogás

Hol találkozhatunk árveréssel?

Néhány példa az árverésre:

  1. a bírósági vagy adóvégrehajtás során az adós tartozása fejében lefoglalt vagyon (ingó, ingatlan) ún. kényszer-értékesítése;
  2. kft. esetén a volt tag üzletrészének értékesítése, ha őt a bíróság kizárta a társaságból, illetve ha tagsága azért szűnik meg, mert felhívás ellenére sem teljesíti vagyoni hozzájárulás szolgáltatására irányuló kötelezettségét §;
  3. a közös tulajdon megszüntetésének végső módja (ha a közös tulajdont más módon nem lehet megszüntetni), amikor a bíróság ítéletében mondja ki a közös tulajdon tárgyának árverésen történő értékesítését §, §;
  4. kereskedelmi célzatú árverések (képzőművészeti alkotások, bútorok, egyéb tárgyak árverése pl. aukciós házakban, galériákban stb.).

Mik a tulajdonszerzés jogi feltételei árverés esetében?

Az árverési vétel is szerződéskötésnek minősíthető, azonban itt az eladó ajánlata nem meghatározott személyhez szól, a vételárat pedig a leendő vevők állapítják meg áremeléses vagy árlejtéses licitálással.

Ingóság árverése esetén az árverési vevő tulajdonszerzésnek nem feltétele az ingó dolog birtokba adása. § A tulajdonjog átszállása általában a vételár kifizetésével következik be.

A hatósági árverés a szerző fél jóhiszeműsége esetén az ingatlanok tekintetében is eredeti szerzésmódnak minősül. Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot az ingó dolog birtokának a hatósági árverést végző általi átruházásával, ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű. §

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. §

Hatósági árverés ingók esetében

Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. §

Hatósági határozattal való tulajdonba adásra csak az a hatóság jogosult, amelynek hatásköre erre a tevékenységre kiterjed.

A hatósági árverés a dolog tulajdonjogának hatósági úton, illetve bírósági végrehajtási eljárásban történő átruházása a legtöbbet ígérő vevőre (a magánárverések nem tartoznak a Polgári Törvénykönyv hatálya alá).

A hatósági határozat és az árverés a jogerőre emelkedés pillanatában eredményezi a tulajdonjog megszerzését, birtokba adás nélkül is. A tulajdonszerzéssel egyidejűleg a dolgot korábban esetleg terhelő jogok megszűnnek. Ez alóli ingók esetén a következő kivételt határozza meg a törvény.

Ha az állam jogszabály erejénél fogva, valamint bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdonjogot, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor - jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján - jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége akkor áll fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.

Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat. §

Hatósági árverés ingatlanok esetében

Ingatlanokra nem vonatkozik a Polgári Törvénykönyv azon szabálya, hogy a jóhiszemű szerző arra tekintet nélkül válik tulajdonossá, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Hatósági árveréssel csak abban az esetben lehet az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, ha a tulajdonos valóban az adós (kezes stb.) volt. Ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól sem árverésen kívül, sem pedig árverésen nem lehet érvényesen megszerezni.

Az árverési vevő általában tehermentesen szerzi meg az ingatlant. Kivételesen a hatósági árverés útján megszerzett ingatlant is terhelhetik jogok (telki szolgalom, törvényen alapuló haszonélvezeti jog, közérdekű használati jog, ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog §).

Ha az állam hatósági határozattal, kártalanítás nélkül ingatlan tulajdonjogát szerzi meg (pl. büntető bíróság vagyonelkobzást kimondó ítélete), a pro viribus felelősség ugyanúgy fennáll, mint ingók esetében. Az állam ily módon történő tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásban jóhiszemű, harmadik személyek számára bejegyzett jogokat sem (pl. jelzálog, szolgalom). §

Az ingóságok árverésének fontosabb szabályai

A lefoglalt ingóságok értékesítése iránt a foglalástól számított harminc napon belül intézkedni kell. § A romlandó dolgot haladéktalanul értékesíteni kell, ha a felek kérik és megjelölik a vevő személyét, akkor árverésen kívül. §

Az árverés lefolytatásának helyét jogszabály határozza meg. Például a bírósági árverési csarnokban, a bíróság épületében, a helyi önkormányzat épületében vagy a jegyző által kijelölt helyiségben, az adós lakásán vagy a végrehajtó által kijelölt más helyen lehet megtartani. §

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti: a felek nevét, az árverés helyét és idejét, az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt, azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni, valamint azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga. §

A hirdetményt kézbesíteni kell a feleknek és az árverés helye szerinti település jegyzőjének és közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. Az árverést megelőző ötödik napig és legalább 15 napon át ki kell függeszteni a hirdetményt a helyi bíróság, a helyi polgármesteri hivatal és a bírósági árverési csarnok hirdetőtáblájára, valamint a végrehajtó közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történt kifüggesztéshez kapcsolódik. §

Az árverés lefolyása

Az árverésen személyesen vagy megbízottja, képviselője útján bárki részt vehet (árverezhet), kivéve:

  1. a végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
  2. az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az 1. pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
  3. az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,
  4. az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és
  5. az adós.

Nem minősül kizártnak az árverezésből az előbbiek szerinti személy vagy szervezet, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot. §

Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt a bírósági végrehajtásról szóló törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog); ilyen jogot szerződéssel nem lehet alapítani.

Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja elővásárlási joga fennállását és teljesíti az árverezőre vonatkozó feltételeket. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet. Az előárverezési jog átruházása semmis. §

Az ingóságok árverésének sorrendjét az adós határozhatja meg. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni. §

Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét, amely egyben a kikiáltási ár, és felhívja őket ajánlataik megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot. Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 35%-áig. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a legmagasabb vételár háromszori kikiáltásával kijelenti, hogy az ingóságot a legmagasabb vételárat ajánló megvette. §

Az árverési vevő köteles az ajánlott vételárat az árverésen készpénzben, azonnal kifizetni. Ennek elmulasztása esetén az ingóságot tovább kell árverezni, ezen azonban a fizetést elmulasztó korábbi árverési vevő nem vehet részt. Ha az ingóság a korábbi árveréshez képest alacsonyabb áron kel el, a különbözetet a fizetést elmulasztó árverező köteles megfizetni. §

A végrehajtást kérő jogai az ingóság árverésén

A végrehajtást kérőnek joga van az árverésen készpénzfizetés nélkül részt venni követelése és járulékai erejéig, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le. Ehhez szükség van valamennyi végrehajtást kérő, valamint a zálogjogosult hozzájárulására is. §

Az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez. § Az árverés megsemmisítése a jóhiszemű árverési vevő tulajdonjogát nem érinti. §

Az árverésről árverési jegyzőkönyvet kell vezetni. §

Ha az első árverésen nem értékesítették az ingóságokat, a végrehajtó a vételárat fokozatosan a becsérték 35%-ára szállítja le. § A második árverést, az első árverést követő 3 hónapon belül meg kell tartani. §

Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték 1%-ának megfelelő összeg fejében átveheti. §

Ha az ingóságot nem sikerült árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el. §

Az ingatlanárverés

Az ingatlant rendszerint (törvény eltérő rendelkezése hiányában) árverésen kell értékesíteni, főszabályként beköltözhető állapotban. § Az árverés kitűzésének szabályai megegyeznek az ingó árverés kapcsán ismertetettekkel, azzal a különbséggel, hogy az árverési hirdetményt az illetékes ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni §, amely az árverés kitűzését az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi. §

Az ingatlanra - a lakóingatlant kivéve - az árverés

  1. első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
  2. második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
  3. harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

Lakóingatlanra az árverés

  1. első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
  2. második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának,
  3. harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
  4. mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. §

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedését követően a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívás kézbesítésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A fizetésre a végrehajtó két hónapig terjedő időre halasztást adhat, ha a vételár nagysága vagy más fontos körülmény azt indokolja. §

A végrehajtó az árverés befejezését követő 8 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. §

Az árverés sikertelen, ha

  1. nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a törvényi feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;
  2. az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá;
  3. az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a bírósági végrehajtásról szóló törvény 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül; vagy
  4. az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre. §

Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg vagy az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet.

Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget. A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik. §

Ha a korábbi, sikertelen árverést részletező fenti felsorolás 1. vagy 2. pontja alapján az első árverés sikertelen volt, vagy ha a második árverés is sikertelen volt, a végrehajtó a sikertelen árverést követő 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában.

Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte. §

Ha az újabb árverés is sikertelen volt, újból közzé kell tenni a hirdetményt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában, ez az árverés is szünetel az előbbiekben leírtak szerint. Ha ezt az árverést is egy újabb árverés követi, akkor a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

Ha ez az árverés is eredménytelen, 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt. §

Az ingatlan értékesítése árverésen kívül

A végrehajtó az ingatlant a felek kérésére, az általuk meghatározott vevőnek, az általuk megállapított becsértéken adja el. Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére az árverésen kívüli értékesítéshez, ha a befolyó vételár a követelést és járulékait előre láthatólag fedezi, és az ingatlanra nincs más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga. Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges (kivéve azon jogok § jogosultjait, melyek az értékesítést követően is megmaradnak az ingatlanon). §

Az elektronikus árverés

2009. január 1-jétől az ingatlanok, és meghatározott esetekben az ingók elektronikus árverése is lehetséges.

A végrehajtó a következő esetekben alkalmazza az elektronikus árverést:

  1. a végrehajtást kérő kérelmére az 50 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte;
  2. ingóság értékesítése esetén, ha az őrzés és a tárolás egyébként biztosítva van;
  3. üzletrész értékesítése során;
  4. értékpapír árveréséhez.

Még ezekben az esetekben sem alkalmazható azonban az elektronikus árverés, ha romlandó dolgot kell értékesíteni, vagy ha a végrehajtási eljárásról szóló törvény a bizományosi értékesítést írja elő az ingóság tekintetében. § Az árverés elektronikus úton történő lebonyolítására a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által működtetett elektronikus árverési rendszer szolgál, az árverésen való licitáláshoz regisztráció szükséges. §

Az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő személy elektronikus úton akkor licitálhat, ha az adott árverésen (árveréseken) történő részvételből nincs kizárva, megfizette az árverési előleg összegét, és - szükség esetén - igazolta, hogy előárverezésre jogosult. §

A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték az elektronikus árverési szakaszokra meghatározott mértékét vagy a gépjármű mentességi értékhatárát. §

Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni. §

Az ingóárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart.

Az elektronikus árverés szakaszai

Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 15. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 75%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A második szakaszban legalább a kikiáltási ár 50%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 45. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A harmadik szakaszban legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a harmadik szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

Ha az árverés harmadik szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A negyedik szakaszban legalább a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az árverés utolsó szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az utolsó szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

Az ingóárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.

Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót. §

A licitnapló nyilvános, ahhoz bárki díjmentesen hozzáférhet. §

A lezáráskor utolsóként közzétett érvényes vételi ajánlat alapján jön létre a vásárlás, az árverési vevő az utolsó ajánlatot közzétevő árverező. §

A végrehajtási kifogás

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja.

A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. §

A bíróság a kifogásról tárgyaláson kívül, - ha a kifogás elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel - a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz. §