A munkavégzés során elengedhetetlen olyan hosszabb szabadidő biztosítása, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. Ilyen szabadidő a rendes szabadság-alapszabadság és a bizonyos esetekben járó pótszabadság. Itt tárgyaljuk a szabadság kiadásának és pénzbeli megváltásának szabályait is. Szó lesz továbbá a rendkívüli és a fizetés nélküli szabadságról is.

Szülési szabadság
Gyermekgondozási és ápolási szabadság
Hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság
Önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartamára járó szabadság
A fizetés nélküli szabadság igénybevétele
Országgyűlési képviselő(jelölt) szabadsága

A munka törvénykönyve a korábbiakhoz képest újraszabályozta a fizetés nélküli szabadságok rendszerét, az új szabályok - az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság esetét kivéve - 2013. január 1-jén léptek hatályba.

A fizetés nélküli szabadság igénybevételének esetei:

1. 24 hét szülési szabadság,
2. a munkavállaló gyermeke gondozása céljából a gyermek 3 éves koráig,
3. a gyes, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartamára a gyermek 10 éves koráig,
4. hozzátartozó ápolása idejére legfeljebb két évre.

Fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

Szülési szabadság

Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, melyből az anya két hetet köteles igénybe venni. Csecsemő örökbefogadásakor a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nőt illetik meg, ezért a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. 2020. január 1-jétől a szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A módosítás lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben az apa menjen szülési szabadságra és csecsemőgondozási díjat kaphasson, a csecsemőgondozási díj ugyanis a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállaló és a munkáltató ebből következően megállapodhatnak úgy is, hogy pl. a munkavállaló a szülés előtt egyáltalán nem vesz igénybe szülési szabadságot.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

A szülési szabadság megszűnik

1. a gyermek halva születése esetén,
2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

Ezekben az esetekben a szülési szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

A szülési szabadság tartamára terhességi gyermekágyi segély jár. A szülési szabadság csak az anyát vagy az örökbefogadó anyát illeti meg.

Gyermekgondozási és ápolási szabadság

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

2020. január 1-jétől két további esetben lehet gyermek gondozása céljából fizetési szabadságot igényelni:

1. Egyrészt a munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
2. Másrészt a munkavállaló a nagyszülői gyermekgondozási díj (nagyszülői gyed) időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.

A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnik

1. a gyermek halva születése esetén,
2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság a munkavállalónak jár, azt az apa és az anya is igénybe veheti akár egyidejűleg is.

A fentieken túl a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. A gyermek 10 éves koráig gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás akkor jár, ha a gyerek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság annak a munkavállalónak jár, akinek a részére gyermeke után a gyes-t folyósítják.

A korábbiaktól eltérően a törvény nem tartalmazza a gyermek betegsége esetére, a gyermek 12 éves koráig az otthoni ápolás érdekében járó fizetés nélküli szabadságot. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében keresőképtelen az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli, ezért ebben az esetben a munkavállaló keresőképtelenség alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

Hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság

Ápolásra nemcsak a munkavállaló kiskorú gyermeke, hanem más családtagja is rászorulhat. Ezért írja elő a törvény, hogy a munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást illetőleg annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

A munka törvénykönyve szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Más rokonok ápolására tekintettel akkor sem lehet igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, ha azok a munkavállalóval egy háztartásban élnek. A fizetés nélküli szabadság igénylésének feltétele, hogy az ápolás a munkavállaló vagy az ápolt hozzátartozó otthonában történjen és azt a munkavállaló személyesen végezze. Az ápolás indokoltságának eldöntése orvosszakmai kérdés, az erről kiadott igazolást a munkáltató nem kérdőjelezheti meg.

A fizetés nélküli szabadság megszűnik, ha az ápolt hozzátartozó otthoni ápolása megszűnik, mert pl. kórházba vagy más bentlakásos intézménybe utalják.

Önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartamára járó szabadság

A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára, melyet a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül is jogosult igénybe venni, és ennek tartama alatt felmondási tilalom alatt áll.

A fizetés nélküli szabadság igénybevétele

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

E szabályok határidőre vonatkozó rendelkezéseit a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság esetén nem kell alkalmazni.

Országgyűlési képviselő(jelölt) szabadsága

A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén az eskütétele napját megelőző napig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.