A női munkavállalókat megillető munkaidő-kedvezmények kapcsán nemcsak a speciális esetekben adható munkaidő kedvezményekről olvashatunk, hanem a rendes és pótszabadságról, a szülési és fizetés nélküli szabadságról is. Bemutatjuk a női munkavállalók éjszakai és rendkívüli munkavégzésére, ideiglenes áthelyezésére, kiküldetésére és kirendelésére vonatkozó szabályokat is. A munkaviszony megszüntetése témakörében speciálisan a női munkavállalókra vonatkozó rendelkezéssel a rendes felmondásnál, ott is a felmondási védelem esetében találkozunk.

Éjszakai munkavégzés
Rendkívüli munkavégzés

A munka törvénykönyve (Mt.) megőrzi az egyes védendő munkavállalói csoportokra (pl. nők, fiatalok) vonatkozó munkavégzést korlátozó szabályokat, de a korábbiaktól eltérően egy helyen állapítja meg az rájuk vonatkozó különös szabályokat.

Éjszakai munkavégzés

A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. .

Éjszakai munka nem rendelhető el a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig. Ettől a szabálytól érvényesen eltérni nem lehet, még a női munkavállaló beleegyezése esetén sem.

Gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak mind az anya mind az apa tekintendő.

Rendkívüli munkavégzés

A munkáltató működése során gyakran merülhetnek fel olyan esetek, amikor az elvégzendő tevékenységet, feladatot rendes munkaidőben nem lehet maradéktalanul teljesíteni. Az ilyen esetekre biztosítja az Mt. a munkáltatók számára annak lehetőségét, hogy a munkavállalót munkaidején túli munkavégzésre is kötelezzék, természetesen szigorúan a törvényi keretek megtartásával.

Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.

A törvény a rendkívüli munkaidő éves korlátját 250 órában határozza meg , amelyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Fontos új szabály e tekintetben, hogy a törvény ennek arányosítását írja elő részmunkaidő, határozott időtartamú, illetve évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében.

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében

1. egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
2. a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
3. rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el. Számára viszont nem korlátozott ugyanakkor a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.