Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Egyéb egészségügyi szolgáltatások, eljárások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. március 28.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Egyebek közt részletezzük az önálló orvosi tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, valamint a működési engedély kiadásának feltételeit és menetét. Bemutatjuk az egészségügyi közvetítő és a betegszállítási tevékenységet, a gyógyszerrendelés és gyógyszervásárlás menetét, a betegjogi képviselő eljárását és szólunk a fertőző betegségekről és a járványügyi eljárásról.

Cikk:

Önálló orvosi tevékenység

I. Orvosi tevékenységhez kapcsolódó praxisjog
Az önálló orvosi tevékenység
Az önálló orvosi tevékenység gyakorlása
Az önálló orvosi tevékenység végzésének feltételei
Alkalmassági vizsgálat
A praxisjog elidegenítése
Praxisközösség
Az orvos helyettesítésének feltételei
A praxisjog folytatása
II. A praxisengedély kiadása és visszavonása
A praxisengedély kiadása
A praxisengedély iránti kérelem
Az engedély kiadásának megtagadása, jogorvoslat
A praxisengedély visszavonása

I. Orvosi tevékenységhez kapcsolódó praxisjog

Az önálló orvosi tevékenység

A praxisjog nem más, mint a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető. A praxisjog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. §

Önálló orvosi tevékenységet a területi egészségügyi ellátási kötelezettség körében csak a praxisjoggal rendelkező háziorvos (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) végezhet. Ennek megfelelően a háziorvos ezt a tevékenységét csak a praxisjogot engedélyező határozat véglegessé válásától az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben láthatja el, s mivel a praxisjog egy személyhez fűződő jogosultság, követelmény, hogy a tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen végezheti. A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. §

Önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak praxisengedély birtokában lehet. Ennek megfelelően a praxisengedély megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson. A praxisengedély kiadása az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: engedélyező szerv) hatáskörébe tartozik. §

Az önálló orvosi tevékenység gyakorlása

A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. §

Az önkormányzat foglalkoztathatja a háziorvost közalkalmazottként, illetve gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként is. §

A praxisjoggal rendelkező háziorvos ezt a tevékenységét - a helyettesítést kivéve - csak egy háziorvosi körzetben folytathatja, azaz csak egy praxis joggal rendelkezhet. §

Az önálló orvosi tevékenység végzésének feltételei

Az önálló orvosi tevékenység keretében a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint a fogorvos nyújthat egészségügyi ellátást. Ezek a tevékenységek csak a megfelelő felsőfokú orvosi diplomával és az előírt szakképesítésekkel végezhetőek.

A háziorvosnak az általános orvosi diploma megszerzésén túl a következő vagylagos feltételeknek is meg kell felelnie, hogy háziorvosi tevékenységet láthasson el:

  1. általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítés; vagy
  2. belgyógyászat szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti vagy háziorvosi gyakorlat; vagy
  3. 1998. december 31-ig 25 év folyamatos körzeti és háziorvosi tevékenység. §

Háziorvosként ezen tevékenység megkezdésétől számított legfeljebb 4 évig dolgozhat továbbá az az orvos is, aki külön jogszabályban meghatározott, a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges háziorvosi szakgyakorlat folytatására jogosult. A házi gyermekorvosi tevékenységet csak csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosi képesítéssel lehet ellátni. §

Az önkormányzattal megkötött szerződés megkötését követően háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi feladatokat - a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig - az a szakorvos, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

  1. aneszteziológia és intenzív terápia,
  2. belgyógyászat,
  3. foglalkozásorvostan (üzemorvostan),
  4. gasztroenterológia,
  5. geriátria,
  6. hematológia,
  7. honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan,
  8. infektológia,
  9. kardiológia,
  10. nefrológia,
  11. oxyológia és sürgősségi orvostan,
  12. reumatológia,
  13. tüdőgyógyászat,
  14. urológia,
  15. sebészet,
  16. orvosi laboratóriumi diagnosztika. §

Mindezek nem vonatkoznak a házi gyermekorvosi feladatok ellátására. A háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül a háziorvosi tevékenység a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig végezhető. A háziorvosi tevékenység megkezdése előtt a szakorvos a képzésére az Országos Kórházi Főigazgatósággal szerződést köt.

Az önkormányzat által igazolt területi ellátási érdekből, az önkormányzattal megkötött feladatellátási szerződés megkötését követően háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel házi (gyermek)orvosi feladatokat - a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig - az a szakorvos, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

  1. arc-, állcsont- és szájsebészet,
  2. bőrgyógyászat,
  3. csecsemő- és gyermekgyógyászat,
  4. érsebészet,
  5. fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás,
  6. fül-orr-gégegyógyászat,
  7. gyermek- és ifjúságpszichiátria,
  8. gyermeksebészet,
  9. idegsebészet,
  10. klinikai onkológia,
  11. mellkassebészet,
  12. neurológia,
  13. ortopédia és traumatológia (ortopédia, traumatológia),
  14. plasztikai és égés-sebészet,
  15. pszichiátria,
  16. repülőorvostan,
  17. szemészet,
  18. szívsebészet,
  19. szülészet-nőgyógyászat. §

Alkalmassági vizsgálat

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenység további feltétele, hogy csak akkor kezdhető meg és folytatható, ha az előírt alkalmassági vizsgálat alapján az orvost alkalmasnak minősítik a tevékenység ellátására. Az orvosnak egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képesnek és alkalmasnak kell lennie (munkaköri alkalmasság). §

A vizsgálat célja, hogy az orvos - a többi egészségügyi dolgozóhoz hasonlóan - csak olyan egészségügyi tevékenységet végezzen, illetve csak olyan egészségügyi tevékenységben működhessen közre, amellyel - egészségi állapotával összefüggésben - nem veszélyezteti sem saját, sem az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, illetve más személyek egészségét vagy testi épségét. §

Az orvos alkalmas, ha nem szenved a 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet mellékletében meghatározott egyik betegségben sem (pl. nincs keresőképtelenséget eredményező fertőző betegsége, eszméletvesztéssel járó, gyógyszerrel biztonságosan nem karbantartható állapotban, nem áll fenn súlyos és nem korrigálható látásromlás vagy hallásromlás).

A tevékenység megkezdése előtti vizsgálatot a jogszabályban rögzített esetekben időszakos alkalmassági vizsgálatnak kell követnie, illetve a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok kötelesek a 62. életévük betöltésének évében alkalmassági vizsgálaton részt venni. §

Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság elbírálása az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyen történik. § Amennyiben a vizsgálat alapján az orvos az általa ellátott, illetve ellátandó munkakörre egészségileg alkalmas, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkaköri alkalmasságot igazolja.

Amennyiben a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa - az érintett orvos hozzájárulásával - a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi. Az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálat elvégzéséről tíz napon belül gondoskodik. §

Ha az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt vizsgálat az alkalmatlanságot, illetve korlátozott alkalmasságot állapítja meg, az orvos alkalmasságát elbíráló szervezet az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi, hogy a munkakörre való alkalmatlanságot, illetve a korlátozással történő alkalmasságot állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az orvost - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el. §

A praxisjog elidegenítése

A praxisjogot az orvos - mivel az vagyoni értékkel bír - elidegenítheti.

A praxisjogot csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik praxisjoggal, de igazolja, hogy megfelel a praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételeknek.

A praxisjogra vonatkozó adásvételt az adásvétel megvalósulását követő harminc napon belül az eladó bejelenti a praxiskezelőnek.

A praxisjog elidegenítésére a feladat-ellátási szerződés megszűnését követő 6 hónap alatt van lehetőség.

Ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő 6 hónap alatt van lehetőség.

A feladat-ellátási szerződés megszűnésének, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáról az érintett települési önkormányzat értesíti az engedélyező szervet.

A praxisjogot elidegeníteni szándékozó háziorvos - ideértve a 2000. évi II. tv. alapján a praxisjog elidegenítésére jogosult egyéb személyt is - ezen szándékát bejelentheti a praxiskezelőnek. A praxiskezelő a bejelentés alapján a honlapján - ingyenesen - közzéteszi:

  1. az eladó nevét,
  2. a praxisjoggal érintett körzet megnevezését,
  3. a praxisjog vételárát.

A praxisjog értékének alapja - ha a felek másként nem rendelkeznek - a praxisjogot érintő körzetben működő egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a. §

A praxiskezelő 2015. március 1-jétől az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

A praxiskezelő országos nyilvántartást vezet

  1. a praxisengedélyekről,
  2. a tartósan betöltetlen körzetekről, valamint
  3. a praxisjogra vonatkozóan lebonyolított adásvételekről.

A praxisjogot elidegenítő háziorvos, illetve tartósan betöltetlen körzet esetén a helyettesítő gondoskodik a szakmai feladatok, valamint - az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek megfelelően - a bejelentkezett betegek dokumentációjának és nyilvántartásának a háziorvosi szolgáltatást nyújtó új háziorvos számára történő átadásáról. A praxisengedély visszavonásának eseteiben az egészségügyi dokumentációt az adott körzetre vonatkozóan működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató részére kell átadni. §

A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó személy bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak.

Amennyiben az önkormányzat

  1. a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,
  2. nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben feladat-ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell.

Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben feladat-ellátási szerződést kíván kötni. §

A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:

  1. a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével;
  2. a praxisjoggal érintett körzet meghatározása;
  3. a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat;
  4. a rendelési idő meghatározása, azzal, hogy az adott településen működő, praxisjoggal rendelkező háziorvosok kötelesek rendelési idejüket összehangoltan kialakítani;
  5. az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések;
  6. a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések;
  7. az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések;
  8. a szerződés időtartama;
  9. a felmondásra vonatkozó rendelkezések;
  10. a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.

A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha

  1. a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,
  2. a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.

A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg.

A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.

A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.

A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell. §

Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik 2012. január 1-jén nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével - illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik. §

A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető. §

Praxisközösség

2015. augusztus 1-jén lépett hatályba az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény. Ez alapján a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására praxisközösség jöhet létre. Emellett a törvény létrehozza a csoportpraxis, mint együttműködési formát, amely keretében a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátási feladatok mellett a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók. §

A praxisközösségek, illetve a csoportpraxisok elsősorban az egészségügyi alapellátáshoz tartozó megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása érdekében jöhetnek létre. §

Az orvos helyettesítésének feltételei

A kizárólag személyesen végezhető tevékenységben az orvost csak akadályoztatása esetén helyettesítheti más. Ilyen esetnek minősül:

  1. a keresőképtelenség,
  2. a hivatalos távollét,
  3. a szabadság,
  4. a gyermekápolás, gyermekgondozás; illetve, ha
  5. a munkavégzés a közmegbízatással összeférhetetlen, vagy
  6. valamilyen közmegbízatás miatt a tevékenységét nem tudja ellátni a háziorvos.

Mivel a fenti esetekben a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségét az orvos nem tudja teljesíteni, a helyettesítéséről gondoskodni kell. Természetesen a helyettesítő orvosnak is meg kell felelnie a praxisjog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek. §

A praxisjog folytatása

A praxisjog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a praxisjog folytatására

  1. a házastárs, illetőleg
  2. az egyenesági leszármazó

jogosult. Az egyenesági leszármazók között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására való jogosultság sorrendjét. Amennyiben több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog folytatására, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be az egészségügyi államigazgatási szervhez azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog folytatására egyedül jogosult személyt.

Ha a fentiek alapján a praxisjog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

  1. a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg
  2. a praxisjogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

Ha a praxisjog elidegenítésére jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a praxisjog megszűnik.

A praxisjog elidegenítésére irányuló jog a praxisjog jogosultját is megilleti.

A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető.

A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram szolgál. §

II. A praxisengedély kiadása és visszavonása

A praxisengedély kiadása

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.) foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak külön praxisengedély birtokában lehet. Ennek megfelelően a praxisjog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson.

A praxisengedély kiadása az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint engedélyező szerv hatáskörébe tartozik. Az Öotv. szerinti, praxisjog meglétét igazoló hatósági bizonyítványt az engedélyező szerv adja ki. §

A praxisengedély iránti kérelem

A praxisengedélyre vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

  1. a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,
  2. a háziorvosi tevékenység végzéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat, dokumentumokat. §

Ezen túlmenően a praxisengedély kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:

  1. a praxisjog átruházásáról szóló szerződést,
  2. a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést,
  3. a praxisjog folytatása esetén a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az érintettek megállapodását is. §

Praxisengedély tartósan betöltetlen körzetre is kiadható, ebben az esetben a fenti 1. és 3. pontokat nem kell alkalmazni.

A feladat-ellátási szerződés egy példányát a települési önkormányzat megküldi az engedélyező szervnek.

Ha a feladat-ellátási szerződést határozott időre kötötték, annak időtartamát a felek - a háziorvos erre irányuló szándéka esetén - meghosszabbítják, ha nem állnak fenn a feladat-ellátási szerződés települési önkormányzat általi felmondásának Öotv.-ben meghatározott okai. §

Az engedély kiadásának megtagadása, jogorvoslat

Nem kaphat praxisengedélyt az a kérelmet benyújtó orvos

  1. aki praxisengedéllyel már rendelkezik,
  2. akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig.

Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, az új praxisjogra vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik. Ha az új praxisjogra kiadott praxisengedély kiadásától számított 6 hónapig a korábbi praxisjog nem került elidegenítésre, a korábbi praxisjogra vonatkozó praxisengedélyt vissza kell vonni. §

A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel és az állami adóhatósággal. §

A praxisengedély visszavonása

A praxisjogra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha

  1. a praxisjog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt,
  2. a praxisjog jogosultja a tevékenység engedélyezéséhez és végzéséhez szükséges feltételekkel már nem rendelkezik,
  3. az engedélyező szerv három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget,
  4. az engedélyező szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos az ellátást nem, illetve - a helyettesítés kivételével - nem személyesen nyújtja,
  5. a praxisjog elidegenítésére nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, a határidő leteltét követő nappal.

Rosszhiszeműnek minősül különösen az a személy, aki az eljárás során valamely, az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot meghamisít, vagy más módon a hatóságot megtéveszti.

Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hetedik hónap első napján kell a praxisengedélyét visszavonni.

A praxisengedély visszavonását - az állami adóhatóság kivételével - azon szervek is kezdeményezhetik, akikkel a praxisjogra vonatkozó határozatot közölni kell.

A praxisengedély visszavonásáról szóló határozatot közölni kell az önkormányzattal és azokkal a szervekkel, amelyekkel a a praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölték. §

Amennyiben a praxisjog jogosultja meghal, a praxisjog folytatására a fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A praxisjog folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmet, feltéve, hogy

  1. megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy
  2. egy éven belül megfelel a jogszabályi feltételeknek, és erre az időszakra gondoskodik a helyettesítésről. §