Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Helyi adók

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2021. július 29.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A helyi önkormányzat bevételei között a legelőkelőbb helyet a helyi adók (kommunális és helyi iparűzési adó, építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, gépjármű és luxus adó) foglalják el, melyek egy része teljes egészében az önkormányzat, mások pedig megosztottan az önkormányzat és az állam tulajdonát képezik.

Cikk:

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya
Az iparűzési tevékenység
Az adófizetési kötelezettség időtartama
A helyi iparűzési adó alapja
Az iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
A helyi iparűzési adó mértéke
A helyi iparűzési adó megfizetése

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

A főváros esetében a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. §

Vállalkozónak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
  2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja;
  3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll;
  4. egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll. §

Az iparűzési tevékenység

Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. § A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. §

Az adófizetési kötelezettség időtartama

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. §

A helyi iparűzési adó alapja

Iparűzési tevékenység esetén - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

  1. az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (4)-(10) bekezdésében meghatározottak szerint számított - összegével,
  2. az alvállalkozói teljesítések értékével,
  3. az anyagköltséggel,
  4. az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. §

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. §

Az iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. §

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. §

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - az általános szabályoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. §

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) az 1990. évi C. tv. 39/B. § (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja - az általános előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. § Ebben az esetben az adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelenti be az adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. §

Ha a kisadózó vállalkozás az előzőek szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben

  1. 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
  2. 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg. §

A helyi iparűzési adó mértéke

Az iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a. §

A helyi iparűzési adó megfizetése

A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. §

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a közös tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. §

A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót megfizetni: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles fizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni. §

Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenység utáni adóban

  1. az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, valamint kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg;
  2. a megfizetett adóelőleg, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza. §

Ha a helyi adóban, a belföldi gépjárművek adójában az esedékes adó összege az 1.000 forintot nem éri el, akkor azt az adózónak kizárólag akkor kell megfizetnie, amikor a meg nem fizetett és a jövőben esedékessé váló adó együttes összege az 1.000 forintot eléri. Az 1.000 forintot el nem érő, korábban esedékessé vált adó után - az adónemben 1.000 forintot elérő adófizetési kötelezettség esedékességéig - késedelmi pótlék nem számítható fel.

Az önkormányzati adóhatóság az adónemben túlfizetésként fennálló, 1.000 forintot el nem érő adót nem téríti vissza, azt a jövőben esedékes - az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott - adóra, egyéb közteherre számolja el. §