MORZSÁK
TARTALOM:Társadalombiztosítási járulék
Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2021. március 23.
Forrás: Magyarország.hu
Címkék
Cikk
A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, amelynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell hozzájárulnia. Ebben a témakörben tárgyaljuk a tb-járulékok megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait valamint az eljárási szabályokat.
Cikk:
Válasszon ügyleírást:
A tb-járulékok megállapítása, bevallása, megfizetése
A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási járulékának bevallása és befizetése
Az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának bevallása és befizetése
A késedelem, mulasztás következményei
A társas vállalkozásokra irányadó szabályok
A biztosított felelőssége
A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (Art.) meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak.
Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. A 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a 82. § szerinti járulék különbözet szabályait alkalmazni nem lehet.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosítási járulékról.
A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási járulékának bevallása és befizetése
A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
Az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának bevallása és befizetése
Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A késedelem, mulasztás következményei
A jogkövetkezményeket főszabályként az állami adóhatóság alkalmazza.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. Ha a biztosított részére a táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.
A társas vállalkozásokra irányadó szabályok
A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó, vállalkozók részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
A biztosított felelőssége
A foglalkoztató által levont járulék a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani, illetve befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.