Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vagyonátruházási, ajándékozási illeték

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. június 29.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Nagyon részletes tájékoztatást kap az olvasó többek között a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyáról (lakás és gépjármű adásvétele kapcsán), alapjáról és mértékéről, a mentességekről és a kedvezményekről. Ugyanígy járunk el az ajándékozási illeték kapcsán is.

Cikk:

Gépjármű vagyonátruházási illetéke

Mit nevezünk gépjárműnek és pótkocsinak?
Hogyan kell bejelenteni a vagyonszerzést?
Mekkora az illeték mértéke?
Hogyan kell illetéket fizetni, ha a megszerzett gépjárművet, pótkocsit haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog terheli, vagy terhelte?
Kell-e illetéket fizetni a külföldön vásárolt gépjárművek, pótkocsik után?
Hogyan kell az illetéket megfizetni?
Az illeték visszatérítése
A gépjármű-forgalmazókra és lízingcégekre vonatkozó illetékmentesség
A környezetkímélő gépkocsikra vonatkozó illetékmentesség
A gazdálkodókat megillető illetékmentesség
Az egyenes ági rokonok és a házastársak illetékmentessége

Mit nevezünk gépjárműnek és pótkocsinak?

Az illetéktörvény értelmező rendelkezései pontosan meghatározzák a gépjármű és a pótkocsi illetékjogi fogalmát.

Gépjármű minden olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, és amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Illetékjogilag viszont nem minősül gépjárműnek a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. §

Az illetékfizetés szempontjából pótkocsinak minősül minden olyan jármű, amely gépjárművel történő vontatásra készült, a teher- és sátras utánfutó, a félpótkocsi, a lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét jogszabály hatósági nyilvántartásba vételhez köti. §

Hogyan kell bejelenteni a vagyonszerzést?

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ezt tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál kell bemutatni. Ez összhangban áll az ágazati jogszabály rendelkezésével, mely szerint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülményt a bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál. A közúti közlekedési igazgatási feladatokat főszabályként bármely járási hivatal elláthatja.

A bejelentéssel kapcsolatos további szabály, hogy az illetékmentességet élvező gépjárműforgalmazók és gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozók az állami adóhatóság erről szóló határozatát is kötelesek bemutatni a járási hivatalnál. A fent említett vállalkozók részére a határozatot évente egy alkalommal adja ki az állami adóhatóság, így azt nem kell valamennyi vagyonszerzés esetében külön kérni. A bemutatott határozat alapján a járási hivatal az illeték megfizetése nélkül vezeti át a szerzéseket a nyilvántartásban. §

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. A mulasztási bírságot a járási hivatal lelete alapján az állami adóhatóság határozattal szabja ki. §

Eltérően alakul a bejelentési kötelezettség gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának öröklés útján történő megszerzésekor. Ilyenkor a vagyonszerzést a rá irányadó szabályoknak megfelelően a hagyatékot átadó közjegyző köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Az öröklési illetéket kiszabás útján állapítja meg az állami adóhatóság. §

Mekkora az illeték mértéke?

Gépjármű tulajdonjogának visszteher fejében történő megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye és a jármű gyártástól számított kora alapján kerül megállapításra. Az illeték mértéke:

  1. amennyiben a jármű hajtómotorjának teljesítménye 0 és 40 kW-közé esik és a jármű 3 évnél fiatalabb 550 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 450 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 300 Ft/kW;
  2. amennyiben a jármű hajtómotorjának teljesítménye 41 és 80 kW-közé esik és a jármű 3 évnél fiatalabb 650 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 550 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 450 Ft/kW;
  3. ha a jármű hajtómotorjának teljesítménye 81 és 120 kW-közé esik és a jármű 3 évnél fiatalabb 750 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 650 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 550 Ft/kW;
  4. ha a jármű hajtómotorjának teljesítménye több mint 120 kw és a jármű 3 évnél fiatalabb 850 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 750 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 650 Ft/kW.

Előfordulhat, hogy a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve. Ilyenkor ahhoz, hogy az illetéket a fentiek szerint ki lehessen számítani, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell elosztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Ha pedig a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítményének közlése érdekében. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni. §

Pótkocsi tulajdonjogának visszteher fejében történő megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni. §

Amennyiben a vagyonszerző egy gépjármű, illetve pótkocsi tulajdonjogának csak meghatározott hányadát szerzi meg, akkor a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell megfizetnie. §

Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti. §

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. §

Hogyan kell illetéket fizetni, ha a megszerzett gépjárművet, pótkocsit haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog terheli, vagy terhelte?

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az általános szabályok szerint kiszámított illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. §

Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során az általános szabályok szerint kiszámított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonszerzésért az általános szabályok szerint kiszámított illeték 75%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. §

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. §

Kell-e illetéket fizetni a külföldön vásárolt gépjárművek, pótkocsik után?

Az illetéktörvény úgy rendelkezik, hogy gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. §

Az illetéktörvény rendelkezéseit tehát nem csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit korábban belföldön nyilvántartásba vették, hanem akkor is, ha a vagyontárgyat csak később veszik Magyarországon nyilvántartásba.

Ebből következik, hogy a belföldi nyilvántartásba vétel céljából megszerzett gépjárművek, pótkocsik után a vagyonszerzés és az átadás helyétől függetlenül illetéket kell fizetni.

Illetékfizetés terheli tehát azt a személyt aki külföldön gépjárművet vásárol, majd ezt követően kezdeményezi a gépjármű hazai nyilvántartásba vételét.

Ha a külföldön vásárolt gépjárművet a nyilvántartásba vétel előtt Magyarországon értékesítik, akkor a gépjárművet külföldön megvásárló személynek és a gépjárművet Magyarországon megszerző személynek egyaránt keletkezik illetékfizetési kötelezettsége.

Hogyan kell az illetéket megfizetni?

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket még az átírást megelőzően kell megfizetni. Az általános fizetési mód a járási hivatalnál beszerezhető készpénz-átutalási megbízáson történő teljesítés. Ha a járási hivatal erre lehetőséget biztosít, az illetéket bankkártyával az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára vagy készpénzzel a járási hivatal házipénztárába is meg lehet fizetni. A gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének banki átutalással történő megfizetésére nincsen lehetőség. §

A járási hivatalok szerepe a vagyonszerzési illeték megfizetésében csupán a közreműködésre korlátozódik. A vagyonszerzési illeték összegét a járási hivatalok számítják ki és vezetik rá az átutalási megbízásra, illetve más fizetési mód esetén tájékoztatják az adózót a fizetendő illetékről.

A járási hivatalok illetékekkel összefüggő tevékenysége nem tekinthető illeték-megállapításnak, hiszen ilyen jogköre csak az állami adóhatóságnak van. Az illetéktörvény egyértelműen ki is mondja, hogy a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az első fokú illetékhatóság. §

Az öröklési illetéket kiszabás útján, azaz alakszerű döntés kibocsátásával állapítja meg az állami adóhatóság. §

Az illeték visszatérítése

Abban az esetben, ha a járási hivatal által kiszámított illetéket az ügyfél megfizeti, de később kiderül, hogy a szerzés után kevesebb illeték jár, vagy illetéket egyáltalán nem kell fizetni, akkor az illetéket vissza kell téríteni. Az illeték visszatérítéséről a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére, illetve hivatalból az elsőfokú illetékhatósági hatáskört gyakorló állami adóhatóság dönt. §

A gépjármű-forgalmazókra és lízingcégekre vonatkozó illetékmentesség

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. §

A gépjármű-forgalmazó, vagy pénzügyi lízinget folytató vállalkozó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az illetékmentesség feltételének megfelel.

Ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag a mentességi feltételeknek megfelel. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,

A gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. §

A környezetkímélő gépkocsikra vonatkozó illetékmentesség

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. §

A gazdálkodókat megillető illetékmentesség

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése. §

Az illetéktörvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősül: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. §

Az egyenes ági rokonok és a házastársak illetékmentessége