Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Pénzügyi eszközök

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. május 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az értékpapír valamely jogot, követelést tartalmazó okirat vagy elektronikus adat, amely a benne foglalt jogot, követelést testesíti meg, azt nélküle érvényesíteni nem lehet. A részvény tagsági jogokat megtestesítő olyan értékpapír, amely lehetőséget ad arra, hogy tulajdonosa részesedjék egy gazdasági vállalkozás eredményéből, anélkül hogy felelőssé válna a vállalkozás kötelezettségeiért. A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapírok kibocsátásának célja a költségvetési hiány finanszírozása. A betét betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, így a betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni, és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Cikk:

Bankbetét

A (bank)betét fogalma
A bankbetétek típusai, fajtái
A betétes jogai és kötelezettségei
Betétbiztosítás
A biztosított betétek köre
A kártalanítás szabályai
A bankbetét és a kapcsolódó pénzmosási szabályok
A bankbetét és az adózás
Kapcsolódó anyagok:

A (bank)betét fogalma

A betét - a Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint - betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás (a bank tartozása az ügyfél felé), ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. § A betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni. §

A bankbetét tehát a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet kamatot fizet, és az elhelyezett pénzösszeget, valamint a kamatot a hitelintézet a szerződési feltételek szerint köteles visszafizetni. A hitelintézetek szempontjából a betét és a betétgyűjtési tevékenység: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy a nélkül - visszafizetni. A kamat a bank által a betételhelyezőnek, az elfogadott betét használatáért a betétösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg. §

A bankbetétek típusai, fajtái

A bankbetétnek két alaptípusát különböztetjük meg:

  1. látra szóló betét,
  2. lekötött betét

E betéttípusokat a pénzintézetek különböző betéti termékként értékesítik, és így a bankbetétek fajtáit is megkülönböztethetjük. A betéttel kapcsolatos rendelkezési jog alapján pedig beszélhetünk névre szóló, azaz személyhez kötött és bemutatóra szóló, azaz rendszerint valamilyen bank által kiállított, okirathoz kötött betétről.

Látra szóló betét esetében a betétes (akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa) számára a bank folyószámlát nyit. A számlatulajdonos vagy annak megbízottja bármikor, bárhogyan rendelkezhet az elhelyezett betéttel és azt a bank köteles teljesíteni. A látra szóló betétek után általában csak jelképes kamatot fizetnek, mivel a bank nem tudhatja, mikor kell visszaadnia a betétösszeget, így nem használhatja hosszú távú, nagyobb haszonnal járó befektetéseihez.

Lekötött betét esetében a betétes pénzét meghatározott időtartamra leköti, ez után a bank az összegtől, az időtartamtól és a pénznemtől függő mértékű kamatot fizet. Ennek a betéttípusnak jellemzően magasabb a kamata, mint a látra szóló betétnek, mivel ebben az esetben a bank nagy(obb) biztonsággal, hosszabb időre számíthat a betétösszegre. A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán lehet felmondani. A lekötött betét lehet egyszeri vagy ismétlődő lekötésű, utóbbi esetben a kamatperiódus végén, azaz az elszámolási határnapon a kamatot az eredetileg elhelyezett betétösszeghez adják (tőkésítik), így a következő periódusban már a kamattal növelt összeget kötik le.

A betét-, takarék-, vagy megtakarítási számla olyan, folyószámlához kapcsolódó betét (bankszámlabetét), amely a látra szóló betét és a lekötött betét tulajdonságait egyesíti. A számlára bármikor érkezhetnek jóváírások, de adott számú terhelés meghaladáskor a befektető az adott időszakban elesik a magasabb kamattól. Ebben az esetben általában a látra szóló betéti kamatlábat alkalmazzák.

A takarékbetétkönyv a betét átvételekor kibocsátott, névre szóló elismervény, amelyen a későbbiekben minden pénzmozgást és az aktuális betétösszeget is feltüntetnek. A betétösszeg növelése vagy csökkentése csak a takarékbetétkönyv bemutatásával lehetséges. § A takarékbetét a felek megállapodása szerint lehet lekötött, illetőleg látra szóló takarékbetét. A takarékbetét-szerződés sajátossága, hogy a takarékbetétről kiállított betétkönyv, illetőleg más okmány bizonyítja a betét összegét, időtartamát, kamat és egyéb feltételeit, kifizetést pedig csak az okirat birtokában lehet kérni. Ha az okirat elvész vagy megsemmisül, érvénytelenítését - hirdetménnyel - a közjegyző, fenntartásos betét esetében azt a kiállító pénzintézet rendeli el.

A takarékbetét lehet bemutatóra szóló, illetve fenntartásos. A bemutatóra szóló betétnél a rendelkezéshez elég a betétkönyv bemutatása, míg a fenntartásos betét lehet névre szóló, ekkor csak meghatározott személyek rendelkezhetnek az összeg felett, illetve lehet jeligére szóló is, amikor egy korábban megadott kód vagy kulcsszó megadásával igazolható a számlához kapcsolódó rendelkezési jog. § A terrorizmus elleni törvénycsomag hatályba lépését (2001. december 19.) követően kizárólag névre szóló takarékbetéteket lehet elhelyezni. A korábban elhelyezett bemutatóra szóló takarékbetétek esetében a fenti időpontot követő első benyújtáskor a pénzintézet köteles a benyújtó személyt azonosítani, és a betétet névre szólóra átalakítani. A legismertebb betét jellegű okiratok: betétjegy, kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy, letéti jegy, takaréklevél.

A felmondásos betét olyan speciális betétszámla típus, amelynél a számlán elhelyezett pénz után a bankszámla látra szóló kamatánál magasabb hozamot írnak jóvá, de a pénzhez való hozzáférés korlátozottabb. A számláról való pénzfelvétel igényét előre, általában 2-7 nappal a tranzakció előtt be kell jelenteni.

A meghatározott célra zárolt betéteknél (célbetétek) a szerződésben meg kell jelölni a betét zárolásának célját és az ehhez kapcsolódó egyedi feltételeket. Ha a meghatározott célra zárolt betét a bank kötelezettségvállalását biztosítja, a betétes a szerződést csak a banki kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződésben meghatározott esetekben mondhatja fel.

A betétes jogai és kötelezettségei

A betéti jogviszony leginkább jellemző keletkeztetési formája a bankszámlaszerződés (fizetésiszámla-szerződés). Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. §

A betétes a megtakarításait a bankszámlán leköti és vállalja, hogy a lekötés ideje alatt a lekötött pénzt a számlán tartja azzal a céllal, hogy a pénzintézet a pénzösszeget meghatározott mértékű kamat fejében használja. Betétes bárki lehet, aki szabad megtakarítással rendelkezik, tehát természetes és jogi személy egyaránt köthet betétszámla-szerződést. A lejárati idő előtti visszavétel, azaz a lekötött betét feltörése esetén megszűnik a szerződés. A pénzintézet a visszafizetést nem tagadhatja meg, de ez esetben a betétes csökkentett, esetleg látra szóló kamatra lesz csak jogosult.

A betétesnek joga van a betét felett rendelkező más személyeket is bejelenteni a pénzintézetnél, illetve a más személy betét feletti rendelkezési jogának terjedelmét meghatározni. A betétes jogosult rendelkezni a bank által küldött értesítésekről, azok nyelvéről és gyakoriságáról. Szintén a betétes rendelkezik a pénzlekötés módjáról, amely lehet egyszeri és ismétlődő. Egyszeri lekötés esetén a lekötés csak egy, a szerződésben meghatározott időtartamra szól, amelynek elteltével (azaz a lekötés lejárata napján) a szerződés megszűnik. Ismétlődő lekötés esetén a betét a lekötési időtartam lejáratakor - a betétes további rendelkezése nélkül - az eredeti lekötési időtartammal megegyező időtartamra ismétlődően, a szerződés megszüntetéséig lekötésre kerül.

A betétes a betét elhelyezésekor az ismétlődő lekötés alábbi módozatai közül választhat:

  1. ismétlődő lekötés azonos összeggel: ilyenkor a bank az egyes lekötési időtartamok lejártával elszámolt kamatot látra szóló betétként kezeli, így mindegyik lekötési időtartamban azonos összeget kötnek le;
  2. ismétlődő lekötés kamatos kamattal: ilyenkor a bank az egyes lekötési időtartamok lejártával elszámolt kamatot a betéthez hozzáadja (kamat tőkésítése) és az így megnövelt összeget kötik le újra;
  3. ismétlődő lekötés a betét nyilvántartására szolgáló bankszámla teljes egyenlegével természetes személy betéteseknél: ilyenkor a bank az egyes lekötési időtartamok lejártával a betéthez az elszámolt kamaton túlmenően a betét nyilvántartására szolgáló bankszámla látra szóló követelésként kezelt egyenlegét is hozzáadja és az így megnövelt összeget kötik le ismét.

Betétbiztosítás

A betétes által a banknál elhelyezett - a hatályos jogszabályokban meghatározott - betétek az Országos Betétbiztosítási Alap (továbbiakban: OBA vagy Alap) által, a jogszabályokban meghatározott mértékig biztosítottak.

A biztosított betétek köre

Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétekre terjed ki, ilyenformán a bemutatóra szóló betétek nem biztosítottak. Az OBA által nyújtott biztosítás a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet 1993. június 30-ig állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint a fenti időpontot követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. §

A hitelintézet csatlakozik az OBA-hoz.

Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki.

Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egy időben tájékoztatja az OBA-t. §

A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással. §

Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás érdekében. §

Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban, értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra is, tekintet nélkül annak elnevezésére (betétjegy, kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy, letéti jegy, takaréklevél stb.). §

A kártalanítás szabályai

Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a Tv. 214. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. §

Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a Tv. 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanításnak a Tv. 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napig legfeljebb a Tv. 214. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. §

A biztosított betétek után a betétesek a kártalanítás összegét meghaladóan semmilyen kifizetésre nem tarthatnak igényt. §

Közös betét (a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynek több tulajdonosa van, több személy nevére szól) esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számítani. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. §

Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarország területén létesített fióktelepe betéteseinek kártalanítását a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezései alapján és az általa átutalt pénzeszközökből azzal, hogy nem felelős a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezéseinek megfelelő eljárásért. Az OBA a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében tájékoztatja a kártalanítással érintett betéteseket.

Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepe esetén az OBA a kártalanítás kifizetését megelőzően a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere rendelkezésére bocsátja a kártalanításhoz szükséges pénzeszközöket és megtéríti a kártalanítással kapcsolatban felmerült költségeit. Az OBA biztosítja a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere részére a kártalanításhoz szükséges adatok rendelkezésre állását azzal, hogy az adatokat kizárólag a kártalanítással kapcsolatos feladatok - ideértve a betétesek tájékoztatását is - ellátása érdekében lehet felhasználni. §

Az OBA a hitelintézet tevékenységi engedélye a Tv. 33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonásáról hozott határozat közlésének vagy a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének időpontját követő napon megkezdi és tizenöt munkanapon belül a betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást. A kártalanítás (1) bekezdésben meghatározott kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania. A kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:

  1. a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,
  2. a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
  3. a betétre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
  4. a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy
  5. a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a 209. § (9)-(10) bekezdése alapján. §

Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzéteszi. §

A bankbetét és a kapcsolódó pénzmosási szabályok

Pénzmosásról akkor beszélhetünk, ha valaki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából:

  1. a dolgot átalakítja vagy átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa;
  2. a dolog eredetét, vagy a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi;
  3. a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

A "dolog" fogalom alatt nemcsak pénzt, vagyontárgyakat, hanem vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény fő célja, hogy az azonosítási és bejelentési kötelezettségek bevezetésével elriassza, illetve megtalálja azokat, akik illegális vagyonukat megpróbálják tisztára mosni. Ennek érdekében a banki szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek kapcsán (így a betéteseknél is) a szolgáltató köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. § A betétes köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy maga vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.

A bankbetét és az adózás

A betétes által a bank rendelkezésére bocsátott összeg után a bank kamatot fizet. A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a kamatból származó bevétel jövedelemnek minősül. §

A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke - a hatályos adótörvény szerint - 15 százalék. §

Az adót - amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Ha nem kifizetőtől származik, a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. §

Kapcsolódó anyagok:

Bankszámlák az EU-ban