Az állami lakástámogatási rendszerben a fiatalok otthonteremtési támogatásáról, a központi lakbértámogatásról, kamattámogatásról, valamint a lakáscélú hitelek felvételéhez nyújtható állami kezességvállalásról a lakáshitelekhez kapcsolódó illetékkedvezményről, visszterhes vagyonátruházási illeték részleteiről tájékozódhat az olvasó.

A támogatott kölcsön feltételei
A kiegészítő kamattámogatás igénybevételének feltételei
A kiegészítő kamattámogatás összege
Csatolandó okiratok, igazolások, a folyósítás szabályai
Milyen dokumentumokat kell csatolni új és használt lakás vásárlása esetén?
Milyen dokumentumokat kell csatolni lakás építése esetén?
A támogatott személy további kötelezettségei
A támogatást biztosító jelzálogjog

Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a telekár nélkül számított -, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek, vagy vételár esetén a meghatározott feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy a gyermeket nevelő támogatott személy.

A támogatott kölcsön feltételei

Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint, amely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni.

A kiegészítő kamattámogatás igénybevételének feltételei

A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg

1. a változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét;
2. az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét;
3. az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlagának 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre a fenti pontokban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható.

A kiegészítő kamattámogatás összege

A kiegészítő kamattámogatás fenti első két pont szerint számított állampapírhozam 60%-a, vagy a harmadik pont szerint számított referenciahozam 60%-a. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy 1 havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

Ha a hitelnyújtó által alkalmazott mérték a fent meghatározott kamat és költség mértéket legfeljebb fél százalékkal haladja meg, akkor a kamat mértékét nem kell módosítani. Egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású hitelek esetében a támogatás, a kamat és a költség mértéket csak a szerződés megkötésekor és az állandó kamat meghatározott időszakának lejártakor kell alkalmazni.

A kiegészítő kamattámogatással érintett kölcsön adósát a támogatás időtartama alatt ügyleti kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás jogcímén terhelő fizetési kötelezettség együttes mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek a (3) bekezdés szerinti támogatással csökkentett mértékét.

A kiegészítő kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

Csatolandó okiratok, igazolások, a folyósítás szabályai

Minden hitelintézet maga alakítja ki a hitelbírálati eljárását, s tájékoztatóban közli ügyfeleivel, hogy milyen igazolásokat kell csatolni a hitelkérelemhez, s milyen feltételeknek kell teljesülni a folyósítás megkezdéséhez. A közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.

Milyen dokumentumokat kell csatolni új és használt lakás vásárlása esetén?

Új lakás vásárlása esetén a támogatott személynek legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig köteles bemutatni az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat.

Használt lakás vásárlása esetén az illetékes ingatlanügyi hatósághoz igazoltan benyújtott végleges adásvételi szerződést vagy a tulajdonjoga bejegyzését igazoló tulajdoni lap másolatot kell bemutatni a szocpol folyósításához.

Milyen dokumentumokat kell csatolni lakás építése esetén?

Az alábbi dokumentumokat kell benyújtani lakás építése esetén:

1. lakás építése vagy építtetése, bővítése, korszerűsítése, illetve akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön és közvetlen támogatások együttes összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére kiállított számlákat;
2. épülő (de használatbavételi engedéllyel még be nem fejezett) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése előtti átruházása esetén történő megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat;
3. 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló számlát, vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást.

Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezésért felelős műszaki vezető által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20%-át.

A támogatott személy legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig köteles bemutatni a fenti dokumentumokat.

A támogatott személy további kötelezettségei

Az igénybevétel célját és a hitelképességet a bank által kért dokumentumokkal kell igazolni, a folyósítás feltételeit a bankok által rendelkezésre bocsátott tájékoztatók tartalmazzák.

A támogatott személy és az együttköltöző magánokiratban hozzájárul ahhoz, hogy

1. természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal, illetőleg az állami adóhatóság részére,
2. az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.

A közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában - bejelentkezése alapján - az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor is elfogadhatja, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást. Építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el.

A támogatást biztosító jelzálogjog

Az építkezés idejére és a 21. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre, a fiatalok otthonteremtési támogatására - az 5. § (6) és (7) bekezdések szerinti esetekben a támogatási szerződés megkötésének időpontjától számítva -, a megelőlegező kölcsönből átalakult lakásépítési kedvezményre - csökkentve a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésétől a gyermekvállalás teljesítéséig eltelt időtartammal - az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeg biztosítékaként az állam javára az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.