Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vagyontárgyak köre

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A dolog, mint a dologi jogok, különösen a tulajdonjog tárgya a gyakorlatban számos fajtában, változatban fordul elő. A konkrét dolgok egyedi sajátosságainak, tulajdonságainak nemcsak mindennapi életünkben, de esetenként jogilag is nagy jelentősége lehet. A vagyontárgyak körébe soroljuk az ingó és ingatlan vagyont, a földet és az épületet. Itt foglakozunk a dologkapcsolatokkal, az átruházás korlátaival, a földhasználati joggal és a telki szolgalommal.

Cikk:

Telki szolgalom

A telki szolgalom fogalma
A telki szolgalom keletkezése
A telki szolgalmi jog tartalma
A telki szolgalom átszállása és megszűnése

A telki szolgalom fogalma

Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. §

A két szomszédos (csak önálló) ingatlanok: az uralkodó telek és a szolgáló telek minimális feltétel.

Telki szolgalom tehát csak ingatlanra létesíthető, és legalább két szomszédos (vagy a gazdálkodás szempontjából kapcsolatba hozható) ingatlant feltételez. A szomszédos ingatlanok csak önálló ingatlanok lehetnek. A jogosult birtokos ingatlanát uralkodó teleknek, a másikat pedig szolgáló teleknek nevezzük. Egy uralkodó telek javára fennálló szolgalom több szolgáló telket is terhelhet, egy telket terhelő szolgalom pedig több uralkodó telek javára is szolgálhat. A szolgalom a telkeket természetszerűleg kölcsönösen is terhelheti, illetve megilletheti. A telki szolgalom gazdasági rendeltetése, hogy az uralkodó telek használhatóságát biztosítsa, kiküszöbölve az ingatlanok tulajdonjogi elkülönültségéből adódó hátrányokat. A telki szolgalom mindkét oldalon a dologhoz kötődik, alanyváltozás ellenére is a mindenkori birtokost jogosítja, illetve kötelezi. A birtokos tipikusan a tulajdonos, de lehet az ingatlant más jogcímen birtokló (bérlő, haszonbérlő) személy is.

A telki szolgalom keletkezése

A telki szolgalom létesíthető szerződéssel, de alapulhat jogszabályon vagy bírósági, hatósági rendelkezésen is.

A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. §

Létrejöhet a telki szolgalom elbirtoklás útján is. Az ingatlan birtokosa akkor szerzi meg elbirtoklással a telki szolgalmat, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozott. Fontos kivétel azonban, hogy - a dolog elbirtoklásához hasonló logikát alkalmazva - szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. §

A telki szolgalmi jog gyakorlása mindig ingyenes, az alapítása azonban történhet ellenérték fejében is. A bíróság általában a közös tulajdonú ingatlan természetbeni megosztása során hoz létre telki szolgalmat, ha az újonnan kialakított ingatlanok használhatóságához erre szükség van. A szerződéssel létesített telki szolgalom csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre. A többi esetben e nélkül is létrejön, de célszerű bejegyeztetni, különben csak a rosszhiszemű vagy ingyenesen szerző birtokossal szemben érvényesíthető (a haszonélvezettel megegyezően).

Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat. § A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya. §

A telki szolgalmi jog tartalma

Tartalmát tekintve a telki szolgalmi jog rendkívül sokféle lehet, bármely gazdaságilag indokolt használatra (vagy magatartástól való tartózkodásra) irányulhat, taxatív (minden fajtáját, az összes lehetséges használatot tartalmazó) törvényi felsorolása éppen ezért lehetetlen. Legfontosabb eseteit példálózó jelleggel említi a törvény: átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása, de szolgalmat az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös bármely más hasonló célra (pl. víz-, gáz-, csatornavezeték lefektetése, kocsibeállásra, füstelvezetésre, állatitatásra, kilátás biztosítására stb.) lehet alapítani §.

Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon. Ez az ún. "szükségbeli út szolgalma", amely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is gyakorolható (mivel nem szerződésen, hanem törvényen alapul) §.

A telki szolgalmi jogokat is csak társadalmi (gazdasági) rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni, és e jogokkal is tilos visszaélni.

Emellett speciális követelmény, hogy a szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez. § Ha a telki szolgalom gyakorlása berendezés vagy felszerelés (járda, kapu, kút, árok stb.) használatával jár, a fenntartás költségei a felek között megállapodásuk szerint vagy - ha nem állapodtak meg - a használat arányában oszlanak meg. §

A telki szolgalom átszállása és megszűnése

A telki szolgalmi jog önmagában forgalomképtelen §, csak az ingatlannal együtt száll át az új birtokosra. A telki szolgalom elvileg mindaddig fennáll, ameddig gazdasági indoka és maguk az ingatlanok léteznek.

A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges. §