Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Felnőttképzés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. március 28.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

Köszönjük szavazatát

Cikk

A felnőttképzés olyan iskolarendszeren kívüli képzés, amelyben a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem képzési jogviszony jön létre, gondoljunk csak például az egyes munkaügyi központok által szervezett átképzésekre.

Cikk:

A felnőttképzési tevékenység

A felnőttképzés fogalma
A felnőttképzés irányítása és intézményrendszere

A felnőttképzés fogalma

A felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli képzést jelenti, mely szolgáltatásként, piaci alapon valósul meg.

A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Ennek "eredményeképpen" bizonytalanná válhat a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás, annak hasznosítását illetően is.

A felnőttképzés minősége emelésének kulcsa kizárólag a képző intézmények működésében, színvonalas oktató munkájában rejlik. E célt szolgálta a felnőttképzési akkreditáció rendszere, amely azonban egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az akkreditáció önmagában nem más, mint egy ígérvény arra vonatkozóan, hogy az intézmény működését és képzéseit magasabb minőségi elvárásoknak megfelelően fogja folytatni. Ez az ígérvény azonban döntő mértékben "papírok gyártásával" is teljesíthető, és a rendszerben nincs olyan kényszerítő vagy ösztönző mechanizmus, mely a tartalmi minőségi működésre, működtetésre késztetné az intézményeket. Ennek alapvető oka a szabályozás hiányossága. A jogszabályokban meghatározott intézmény-akkreditációs követelményrendszer - néhány kivételtől eltekintve - túl általános volt, nem differenciált, nem felel meg a képzések jellegének, feltételrendszerének, nem a tartalmi működéshez kötött, nem mérhető és ezért nehezen értékelhető elvárásokat állít a képző intézmények elé.

Az új felnőttképzési törvény § csak azon képzők működését szabályozza, amelyek szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést, vagy - nem szakképző intézményként - részszakmára felkészítő szakmai oktatást, valamint részben vagy egészben államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európia uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzéseket valósítanak meg.

A törvény hatálya alá nem tartozó képzésekre a fogyasztóvédelem általános szabályai és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezései érvényesek.

A felnőttképzés irányítása és intézményrendszere

A felnőttképzés szakmai, ágazati irányítását ellátó szakminiszter [jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere] a felnőttképzési tevékenység ellátása érdekében különböző testületeket, szervezeteket tart fenn.