Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

 

A Földhivatal Online rendszerben 2021. augusztus 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.

 

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Középfokú oktatás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A középfokú oktatásról szóló írások bemutatják az oktatási intézmények működését, a felvételi eljárást, illetve a diákok jogait és kötelezettségeit.

Cikk:

A komplex szakmai vizsga és a modulzáró vizsga

A komplex szakmai vizsga fogalma
A komplex szakmai vizsga előkészítése
Jelentkezés a szakmai vizsgára
Felmentés a vizsgán
A vizsgáztatás szabályai
A vizsgabizottság
Az írásbeli, interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenység
A gyakorlati vizsgatevékenység
A szóbeli vizsgatevékenység
A vizsgázó értékelése, a vizsga lezárása
Javítóvizsga

A komplex szakmai vizsga fogalma

Az új szakképzési törvény, és az átalakított OKJ-rendszer szerint megszűntek a szakképesítés-elágazások, valamennyi követelménymodult egyetlen kormányrendelet tartalmazza, valamint a jogalkotó visszaállította a komplex szakmai vizsgát, melynek értelmében a vizsgázónak a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adnia tudásáról.

A komplex szakmai vizsga az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás.

Szakképesítésnek nevezzük az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítést, részszakképesítést, szakképesítés-ráépülést. §

Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola évfolyamain (iskolarendszerben) és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik.

A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni.

Iskolarendszeren kívüli képzésnek ebben az összefüggésben azok a képzések tekintendők, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. §

A komplex szakmai vizsga előkészítése

A komplex szakmai vizsga írásbeli, interaktív és gyakorlati, valamint szóbeli vizsgatevékenységekből állhat. § A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani.

Iskolai rendszerű szakképzésben komplex szakmai vizsgát lehet tartani a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokban, február-március, május-június és október-november hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak).

A szakmai vizsgára iskolai rendszerű vizsgák esetében

  1. februári-márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának első napjáig,
  2. májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak évének február hónap 15. napjáig,
  3. októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak évének augusztus hónapjának utolsó munkanapjáig

lehet írásban jelentkezni a vizsgaszervezőnél a meghatározott jelentkezési lap benyújtásával.

A vizsgaszervező a jelentkezési lap beadásakor - a jelentkezési lap záradékának kitöltésével - köteles dokumentálni, hogy a vizsgára bocsátáshoz előírt dokumentumokat a vizsgázó bemutatta.

Az írásbeli, interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidőpontjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A nem központi gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező állapítja meg.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokban, február-március, május-június és október-november hónapban lehet vizsgát tartani.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsga időpontját a szakképesítésért felelős miniszter által a honlapján nyilvánosságra hozott vizsganaptár alapján a vizsgaszervező tűzi ki.

Az országos központi írásbeli vagy interaktív vizsganapokat a szakképesítésért felelős miniszter évente, a vizsgát megelőző év október utolsó munkanapjáig határozza meg, és az általa irányított minisztérium vagy intézmény honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi.

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az országosan egységes vizsgaidőponttól eltérő időpontban is szervezhető komplex szakmai vizsga úgy, hogy az írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolításával járó többletköltség a vizsgaszervezőt terheli. §

Jelentkezés a szakmai vizsgára

A szakmai vizsgára történő bejelentkezéskor be kell mutatni:

  1. a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt (útlevelet, kártyaformátumú vezetői engedélyt) és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;
  2. a szakképesítéshez előírt iskolai előképzettséget tanúsító eredeti bizonyítványt (okiratot), vagy a bemeneti kompetenciák méréséről és megfelelő szintjéről szóló igazolást;
  3. szakmai előképzettséget igazoló bizonyítványt vagy annak a képző intézmény vagy a vizsgaszervező által hitelesített másolatát,
  4. előzetes szakmai gyakorlat teljesítését igazoló dokumentumot, továbbá a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot;
  5. iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt;
  6. iskolarendszeren kívüli képzésben a szakmai és vizsgakövetelmény szerinti modulzáró vizsga letételét igazoló, a szakmai követelménymodulok azonosító számát, megnevezését, a modulzáró vizsga időpontját és eredményességét feltüntető, a képző intézmény által kiállított igazolást.

A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a vizsgával kapcsolatos kérelmeket (idegen nyelv használata, mentesítés, egyéni felkészülés esetén a képzés eredményes befejezését igazoló okirattól való eltekintés stb.) és egyúttal csatolni a kérelem alapjául szolgáló iratokat.

A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a törzslap kitöltésére szolgáló központi elektronikus rendszerből kinyomtatott, a vizsgaszervező által hitelesített törzslapkivonatot is. §

Felmentés a vizsgán

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati, továbbá írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati tevékenység helyett szóbeli), továbbá az adott vizsgafeladatra a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. Gyakorlati vizsgatevékenység esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a szakmai és vizsgakövetelményben előírt időtartam harminc százalékát kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik.

Mentesül a vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni. §

A vizsgáztatás szabályai

A szakmai vizsga nyelve magyar, illetőleg a nemzetiségi iskolában, két tanítási nyelvű szakképző iskolában magyar vagy a nemzetiség nyelve, vagy más, a képzés nyelvének megfelelő idegen nyelv. Az idegen nyelven letett szakmai vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti. §

A szakmai vizsgát az első vizsgatevékenység napját követő 30 napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik. Egy napra - amennyiben a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet azt nem zárja ki - több vizsgafeladat, vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. A nyolc órás időkeret számításakor - a vizsgafeladatok végrehajtására meghatározott maximális időt kell figyelembe venni.

Az egyes vizsgatevékenységek lebonyolítási rendjét úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a szóbeli, írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeket 8 és 18 óra között, a gyakorlati vizsgatevékenységeket 7 és 19 óra között végezhesse el.

A vizsgázó számára a szakmai vizsga időtartama legfeljebb három - meghosszabbítás esetén legfeljebb négy - nap lehet. A meghosszabbítást a vizsgabizottság engedélyezheti, ha ezt a vizsgaszervezés helyi sajátosságai vagy rendkívüli esemény indokolja.

A vizsgáztatásra vonatkozó egyik nagyon lényeges szabály, hogy - hacsak valamilyen szakmai- és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - több vizsga egyetlen napra nem szervezhető. Hasonlóan lényeges passzus, hogy a vizsgán lebonyolításra kerülő vizsgatevékenységek jellegéről, sorrendjéről, időpontjáról, helyszínéről és a vizsgával kapcsolatos további tudnivalókról a vizsgaszervező a vizsga megkezdése előtt legalább hét nappal tájékoztatni köteles a vizsgázókat. §

A vizsgabizottság

A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - javasolt, a képzésben részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza meg. A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. §

A vizsgabizottság munkáját - és ezáltal a vizsgáztatást - az elnök irányítja. Az elnök elsődleges feladata és felelőssége a szakmai vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. §

Az írásbeli, interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenység

A szakképesítésért felelős miniszter a vizsga írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységéhez központilag kiadott feladatlapokat a vizsga megkezdése előtt legalább három nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a vizsgaszervezőnek.

A felügyelő tanár (aki nem lehet az adott szakképesítéssel, illetőleg tantárggyal megegyező szakos tanár) köteles tájékoztatni a vizsgázókat a vizsga menetéről és szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről. Az írásbeli tételek kidolgozására a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott időt kaphatnak a tanulók. §

Ha az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és egyidejűleg részére átadja a dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra, és be kell írni az ülésrendet tartalmazó jegyzőkönyvbe.

Ha a felügyelő az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, felfüggeszti a vizsgázó vizsgatevékenységét, és

  1. írásbeli és központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén elveszi a vizsgázó dolgozatát vagy feladatközlő lapját, ráírja az elvétel pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt,
  2. interaktív vagy számítógépen történő központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén rögzítteti az addig elvégzett tevékenység eredményét vagy - dokumentálhatóság hiányában - írásban rögzíti ennek tényét, továbbá a felfüggesztés pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt,

majd ezt követően a vizsgabizottság jelen lévő tagjának értesítése mellett visszaadja az elvett dolgozatot vagy feladatközlő lapot, és engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását.

A vizsgabizottság az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanságot és dönt a vizsga további folytathatóságáról.

A szabálytalanságról és a hozott döntésről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szabálytalanságot észlelő felügyelő, a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai és az elnök írja alá. A vizsgázó észrevételének a jegyzőkönyvbe történő rögzítését kérheti. §

A gyakorlati vizsgatevékenység

A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben meghatározott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgatevékenység egyes feladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladatok leírása tartalmazhatja.

A vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet a szakmai vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű, záródolgozat készítését - vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítását (a továbbiakban: vizsgamunka) - is előírhatja. A vizsgamunkát - a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben meghatározott szempontok szerint - érdemjeggyel kell értékelni. §

Ha a szakmai vizsga keretében azért nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladat megoldására, mert olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor a gyakorlati vizsgafeladatot a képzés során, a kompetenciák elsajátítását követően, előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységgel kell teljesíteni. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység lehetőségét, teljesítésének, értékelésének és beszámításának módját a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben kell meghatározni. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a szakmai vizsga irataihoz. §

A szóbeli vizsgatevékenység

A szóbeli vizsgán a tanuló a szóbeli vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgabizottság által meghatározott sorrendben, központilag meghatározott tételsorból, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott tétel alapján ad számot felkészültségéről. A vizsga központi szóbeli tételsorait a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat, mely csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó nyilvánvalóan és súlyosan téved, vagy a kifejtésben elakad.

A vizsga megkezdése előtt itt is tájékoztatni kell a vizsgázót a vizsga menetéről és szabályairól. A szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenységei során a vizsgázó egy alkalommal póttételt választhat. Azon tétel esetén, ahol póttétel húzására került sor, a vizsgázó eredményét a két feleletnek a kerekítés általános szabályai szerint képzett átlaga adja. A póttételválasztás tényét az érintett szóbeli vizsgatevékenység megjelölésével fel kell tüntetni, azt a vizsgaösszesítő íven és a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell. §

A vizsgázó értékelése, a vizsga lezárása

A szakmai és vizsgakövetelményben előírt valamennyi vizsgafeladat értékelése külön-külön, 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik.

Az egyes vizsgafeladatok eredménye a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített értékelési súlyaránynak megfelelően számít bele a vizsga eredményébe.

A vizsgázó az egyes vizsgafeladatokban elért teljesítménye alapján egyetlen összesített osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat megoldását a központi javítási-értékelési útmutató alapján kell értékelni.

Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgafeladatok megoldására javasolt eredményt a vizsga lezárása előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati dolgozatot és az értékelési útmutatót a lebonyolítási szabályzatban meghatározott módon és időben megtekintheti. A megtekintésre úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a vizsga utolsó vizsgatevékenységének megkezdése előtt írásban leadhassa a vizsgaszervező képviselőjének. Észrevétel kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázónak a kijavított és értékelt dolgozatra tett észrevételeit illetően a vizsgabizottság határoz.

A gyakorlati vizsgafeladatokat - a központi gyakorlati vizsgafeladatok kivételével - a vizsgaszervező által a gyakorlati vizsgafeladatokhoz kidolgozott és a vizsgabizottság által jóváhagyott javítási-értékelési útmutató alapján kell értékelni.

Sikertelen a vizsga, ha a vizsgabizottság bármely vizsgafeladat eredményét elégtelenre értékeli.

A vizsga eredményét - a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a vizsgaelnök hirdeti ki. § Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet. §

Javítóvizsga

Javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,

  1. aki sikertelen vizsgát tett,
  2. aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy
  3. akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. §

A 2. és 3. pont esetében a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. § A javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg.

Ha a vizsgázó eredményes vizsgát tett, erről bizonyítványt kap. Emellett a vizsgázó kérheti, hogy bizonyítványához angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelven kiállított Europass bizonyítvány-kiegészítőt adjanak ki (ezért külön kell fizetnie), amelynek az uniós országokban való munkavállalásnál lehet majd nagy hasznát venni.