Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. A kényszerítésről, személyi szabadság megsértéséről, magánlaksértésről, rágalmazásról és becsületsértésről olvashat az érdeklődő ebben a témában.

Cikk:

Adatvédelem a büntetőjogban

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) biztosítja, hogy személyes adataival mindenki saját maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat pedig mindenki megismerhesse. §

Ugyanakkor e kereteken belül a személyes, illetve közérdekű, valamint a közérdekből nyilvános adatokkal való visszaélést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) is bünteti.

A Btk. 219. §-a alapján bűncselekménynek minősül a személyes adattal visszaélés, míg a Btk. 220. §-a szerint a közérdekű adattal visszaélés is bűncselekmény.

Az Infotv. alapján személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. §

Különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. §

Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. §

Közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. §

A Btk. 219. §-a szerint a személyes adattal visszaélést az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi (Infotv.) vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja. §

Ebből a szempontból a bűncselekmény elkövetője az adatkezelő lehet, vagyis az a természetes vagy jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja §; az adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján adatok feldolgozását végzi. §

Az Infotv. alapján adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. §

A személyes adattal visszaélés bűncselekménye részben célzatos, vagyis csak egyenes szándékkal § követhető el, hiszen a haszonszerzési cél miatt ez szükségszerű, részben pedig materiális, amely azt jelenti, hogy a befejezettséghez a jelentős érdeksérelemnek meg kell valósulnia. A tényállás alapján az elkövetési magatartást az tanúsítja, aki az adatkezelést nem jogszerűen végzi, azaz például törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása nélkül kezeli a személyes adatokat, azt nem jogosultnak továbbítja stb. A második fordulat szerint pedig az vonható felelősségre, aki az Infotv. alapján őt terhelő adatbiztonsági követelményeknek nem megfelelően jár el. Az adatokat ugyanis megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés stb. vagy az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. §

Személyes adattal visszaélésnek minősül az is, ha az adatkezelő a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi (Infotv.) vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. §

Ebben az esetben arról van szó, hogy az elkövető nem teljesíti a személyes adat érintettjét egyébként megillető tájékoztatáshoz való jogot. Az adatkezelőnek ugyanis főszabály szerint kérelemre tájékoztatnia kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, az általa kezelt adatok köréről stb. azt, akivel kapcsolatban személyes adatokat kezel. §

Minősített eset, ha a visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el, illetve ha a visszaélést hivatalos személyként § vagy közmegbízatás felhasználásával valósítják meg.

A Btk. 220. § (1) bekezdésében a közérdekű adattal visszaélést fogalmazza meg a törvényalkotó, amely szerint bűncselekményt követ el, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget; aki közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít; illetve aki hamis vagy hamisított közérdekű adatot tesz hozzáférhetővé vagy tesz közzé. §

E bűncselekmény akkor minősül súlyosabban, ha mindezt jogtalan haszonszerzés végett követik el. §