Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Pénzmosás

A bűncselekmény elkövetési tárgya
Az elkövetési magatartás
Gondatlan alakzat
A bűncselekmény elkövetője
A súlyosabban minősülő esetek
Büntethetőségi akadály
Elhatárolás
Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
Azonosítási és bejelentési kötelezettség
A pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozók köre
A bűncselekmény elkövetője

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az eddigiek helyett - amikor a gazdasági bűncselekmények között szerepeltek az alábbi tényállások - önálló fejezetben szabályozza a pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása elnevezésű bűncselekményi tényállásokat. A pénzmosás tényállása 2021. január 1-jével az alábbiakban ismertetettek szerint jelentősen módosult. §

Pénzmosást követ el, aki

  1. büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi §,
  2. büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik §,
  3. a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik §, illetve
  4. a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik. §

A bűncselekmény elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya a büntetendő cselekmény elkövetéséből származó vagyon. A Btk. korábban a büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot határozta meg a bűncselekmény elkövetése tárgyaként, a hatályos szabályozás azonban ennél jóval szélesebb kört fog át: vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. § Feltétel azonban, hogy a vagyon vagy vagyonelem, amelyre a pénzmosást elkövetik, büntetendő alapcselekményből - tehát például lopásból § vagy sikkasztásból § - származzon.

Az elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása az első alakzat § esetén a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, ez a valódi pénzmosás.

A második alakzat § az erre irányuló előkészületi jellegű cselekményeket rendeli önállóan büntetni. Ide tartozik a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvétele, elrejtése, átalakítása, átruházása, elidegenítésében való közreműködés, felhasználás, pénzügyi tevékenység végezése, pénzügyi szolgáltatás igénybevétele, vagy arról való rendelkezés.

A harmadik alakzat § a vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzési eljárás meghiúsítására vonatkozó, a bűnpártoláshoz § képest speciális magatartásokat fogja át.

Végül pedig - a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyon vonatkozásában - a korábban orgazdaságként büntetendő cselekmények immáron a pénzmosás negyedik alakzata § rendeli büntetni.

Gondatlan alakzat

Bizonyos esetekben szintén pénzmosásért felel az, aki gondatlanságból nem tud arról, hogy bűnös eredetű vagyont használ (elrejt, átalakít, átruház, elidegenítésében közreműködik, felhasznál) egyébként szabályos és jogszerű tevékenysége során, vagy azzal pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik. §

Pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. §

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele egy alapbűncselekmény elkövetése, függetlenül attól, hogy annak elkövetője büntethető-e vagy sem. Befejezetté válásához elegendő az elkövetési magatartások tanúsítása. A pénzmosás elkövetője a negyedik alakzat, azaz a korábbi orgazdaság szerinti magatartások esetében § csak más személy lehet, aki nem azonos az alapbűncselekmény elkövetőjével.

A bűncselekmény a második és a harmadik alakzat esetén csak célzatosan valósítható meg, ahol az elkövető célja a vagyon eredetének elleplezése vagy elfedése, illetve a vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítása.

A súlyosabban minősülő esetek

A bűncselekmény részben az elkövetés körülményeire, részben a társadalomban speciális pozíciót betöltő személyekhez köthető fokozottabb felelősségvállalásra alapulva minősül súlyosabban.

A pénzmosás súlyosabban büntetendő, ha

  1. különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
  2. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben § meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
  3. hivatalos személyként

követik el. §

A gondatlan alakzatnak is vannak súlyosabban minősülő esetei, így ha azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebb említett szolgáltatók tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy ha hivatalos személyként § követik el. §

Üzletszerűen követi el a cselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. § Különösen nagy vagy azt meghaladó érték ötvenmillió forint felett állapítható meg. §

Büntethetőségi akadály

A Btk. alapján már csak a pénzmosás gondatlan alakzata esetében jelent büntethetőségi akadályt, ha az elkövető a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. § E rendelkezés magyarázata abban rejlik, hogy a pénzmosás leleplezésével egyben a még többnyire fel nem derített alapbűncselekmény is ismertté válik, s a módszerek megismerésével újabb bűncselekmények elkövetése is megelőzhető.

Elhatárolás

A pénzmosás speciális tényállás a bűnpártoláshoz képest, így ha az alapbűncselekmény elkövetőjétől különböző személy előzetes megállapodás nélkül működik közre a bűncselekményből származó előny biztosításában, egyéb törvényi feltételek fennállta esetén pénzmosásért felel. §

Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

Bűncselekményt valósít meg, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget. §

Azonosítási és bejelentési kötelezettség

A tényállásban említett törvény szerint a szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni. §

Az üzleti kapcsolat létesítésekori elvégzésen kívül a következő esetekben is el kell végezni az ügyfél-átvilágítást:

  1. a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
  2. árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
  3. háromszázezer forintot meghaladó összegű, az Európai Parlament és Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/847 rendelete 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
  4. a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
  5. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előbbiekben meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
  6. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;

ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;

háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén. §

A Kormány a Központi Irányítás szervezetén belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát jelöli ki

  1. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóság,
  2. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni és pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv

részére meghatározott feladatok ellátására. §

A pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozók köre

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

  1. hitelintézetre;
  2. pénzügyi szolgáltatóra;
  3. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
  4. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
  5. nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
  6. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
  7. könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
  8. könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
  9. játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
  10. nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
  11. árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
  12. ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
  13. bizalmi vagyonkezelőre;

virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;

letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;

kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és

székhelyszolgáltatóra.

A törvény hatálya kiterjed arra is, aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén - ideértve a fióktelepet is - az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál a fentebb meghatározott szolgáltatást Magyarországon.

  1. A törvény hatálya a következőkre is kiterjed:
  2. a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
  3. a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja;
  4. a kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorló személy. §

Nem tartozik a törvény hatálya alá

  1. a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
  2. a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége,
  3. az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése. §

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője csak a bejelentés megtételére köteles személy lehet. § Ha azonban egyben megvalósította a pénzmosást § is, e cselekményért nem felelhet.

A bűncselekmény csak szándékosan § követhető el.

A bejelentési kötelezettség teljesítése esetén az arra kötelezett nem büntethető például banktitok, értékpapírtitok vagy üzleti titok megsértéséért.