Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Információs rendszer vagy adat megsértése

A bűncselekmény elkövetési tárgya
Az információs rendszerbe történő jogosulatlan belépés
Az elkövetési magatartás
Információs rendszerek vagy adatok elleni cselekmények
Súlyosabban minősülő esetek
A számítógépes csalás - információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekménye

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelentősen módosította a korábban a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény tényállásában büntetni rendelt cselekmények szabályozását. Egyrészt módosultak a fogalom-meghatározások, ami miatt új elnevezést kapott a tényállás (információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménye), másrészt a Btk. szétválasztotta - a korábban egy tényállásban szereplő -, az információs rendszerek ellen irányuló haszonszerzési céllal elkövetett büntetendő cselekmények és az ilyen cél nélküli támadások büntetését. Az előbbieket önálló tényállásban, a vagyon elleni bűncselekmények között (információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekménye §); míg a kizárólag az információs rendszer § rendeltetésszerű működését sértő, akadályozó cselekményeket a Btk. információs rendszer vagy adat megsértése tényállásában szabályozza.

E bűncselekményért felel tehát az, aki

  1. információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad; §
  2. az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza; vagy
  3. az információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztatja, törli vagy hozzáférhetetlenné teszi. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya az információs rendszerek megfelelő működéséhez és a bennük tárolt adatok megbízhatóságához, titokban maradásához fűződő érdek. A bűncselekményt 2002-től az Európa Tanács Informatikai bűnözésről szóló Egyezménye (Cybercrime Egyezmény) hatására léptették életbe 2002. április 1-jétől.

A bűncselekmény elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya az információs rendszer, melynek fogalmát maga a Btk. adja meg. Eszerint információs rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége §, de természetesen az összekapcsolásuk révén létrejött hálózat is.

Ebből adódóan minden olyan berendezés ide tartozik, amely közvetlen emberi beavatkozás nélkül végez adatfeldolgozást, függetlenül attól, hogy köznapi értelemben a számítógépek közé soroltatik-e. Így e körbe tartozik például a közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya, a közcélú mobiltelefont vezérlő mikroszámítógép és valamennyi, a számítástechnikai berendezések felhasználásával működő hírközlési, telekommunikációs rendszer is.

Az információs rendszerbe történő jogosulatlan belépés

A bűncselekmény a jogosulatlan belépéssel, illetve bennmaradással már akkor is befejezetté válik, ha az elkövető az információs rendszerben tárolt vagy feldolgozott adatokban nem végez változtatást, vagy nem törli azokat. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, bennmaradás esetén természetesen az a személy is, aki egyébként jogszerűen lépett be a rendszerbe.

Az elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartás az információs rendszerbe való belépés, illetve bennmaradás, feltéve ha ez az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával - például a belépési kód vagy jelszó feltörésével -, vagy a belépési jogosultság - például terjedelmi vagy időbeli korlátozás - kereteit túllépve történik. További feltétel, hogy mindez jogosulatlanul történjék; így nem bűncselekmény, ha egy téves kóddal ellátott gép feltörésére kéri fel az elkövetőt a gép jogosult használója.

Információs rendszerek vagy adatok elleni cselekmények

A bűncselekmény ezen alakzatát az valósítja meg, aki az információs rendszer működését akadályozza, vagy az információs rendszerben lévő adatokat megváltoztatja, törli vagy hozzáférhetetlenné teszi.

A bűncselekmény elkövetési tárgya nemcsak az információs rendszer, hanem az abban tárolt, feldolgozott vagy továbbított adat is. Az adat fogalmát is meghatározza a Btk., eszerint adat alatt e bűncselekmény alkalmazása során az információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenését kell érteni, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja. §

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. Ezen cselekmények esetén is nemcsak a jogosulatlan, hanem az egyébként jogosultsággal rendelkező személynek a jogosultság kereteit túllépő magatartása is szankcionálandó.

A törvény a jogosulatlan magatartások széles skáláját lefedi az általános elkövetési magatartások használatával. Kiemelendő, hogy az információs rendszerbe való jogosulatlan adatbevitel önmagában nem szankcionálandó magatartás, csak akkor, ha az további, nem kívánt következményekhez vezet, így ha a rendszer működését akadályozza. Az adat megváltoztatása a tartalmának vagy például valamely jellemzőjének körében foganatosított módosítást jelent. A törlés az adat megsemmisítését, míg a hozzáférhetetlenné tétel megsemmisítés nélkül a jogosult elől történő - akár időleges - elzárását öleli fel. Nem feltétel, hogy e magatartások eredményeként magában az információs rendszerben is változás, zavar álljon be.

E bűncselekmény valósul meg akkor is, ha a fenti magatartások eredményeként az információs rendszer nem, vagy nem megfelelően működik.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az információs rendszer vagy adat megsértése jelentős számú információs rendszert érint §, még súlyosabban, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el. § A közérdekű üzem fogalmát a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg, eszerint ennek kell tekinteni a következőket: közmű, a közösségi közlekedési üzem, az elektronikus hírközlő hálózat, az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, illetve a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. §

A számítógépes csalás - információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekménye

Mint ahogy arról már szó volt, nem az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménye, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekménye valósul meg, ha valaki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz. §

Az elkövetési magatartások megegyeznek az előzőekben leírtakkal. Fontos feltétel azonban, hogy e tevékenységeket jogtalan haszonszerzés végett és kárt okozva kövessék el. A bűncselekmény a kár bekövetkezésével válik befejezetté. Kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. §