Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Partnereink!

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér „EESZT csatlakozásra használható informatikai rendszer engedélyezése iránti kérelem” tárgyban indítható kérelme kapcsán az e-aláírás szolgáltatásban fellépő hiba miatt a hatósági döntések kiadása vonatkozásában az elektronikus ügyintézés szünetel. 

A hiba elhárítása alatt ügyfeleinknek lehetősége van a kérelem elektronikus úton történő benyújtására.

Kérdés esetén az EESZT Kontakt Center tud felvilágosítást nyújtani.

A hiba észlelésének időpontja: 2021.01.12.

MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Tartozás fedezetének elvonása

Elhatárolás

Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, elköveti ezt a bűncselekményt. §

A törvény ugyanezen elkövetési magatartást súlyosabban rendeli büntetni, ha azt gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követik el. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) e tényállásba vonta össze a korábban a hitelsértés bűncselekményi tényállásában büntetni rendelt magatartást is, amely átfogalmazott tartalommal a Btk. 405. § (1) bekezdésben kapott helyet. Az összevonás indoka a részben hasonló tényállási elemek mellett az volt, hogy a két tényállás alapján védendő jogi érdek a hitelekből, kölcsönökből, vállalkozási stb. szerződésekből származó tartozások hitelezőinek kiemelt büntetőjogi védelme azonos volt.

A Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a Btk. 405. § (1) bekezdésben foglalt eset alapvetően magánszemély adós esetében valósulhat meg. Ezzel szemben a Btk. 405. § (2) bekezdésben a gazdasági tevékenységből eredő tartozás fedezetéül szolgáló lekötött vagyon elvonását rendeli büntetni, amely esetben főszabály szerint gazdálkodó szervezetek § a hitelügylet adósai.

A bűncselekmény elkövetési tárgya az írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló - azaz szerződéssel ilyenként lekötött - vagyon, függetlenül attól, hogy az elkövető vagy más tulajdonában áll-e, ingó vagy ingatlan vagyon-e.

A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása magában foglal minden olyan magatartást, amelynek eredményeként a hitelező az esedékesség időpontjában - akár csak időlegesen, akár csak részlegesen, de - nem tud hozzájutni a fedezetül szolgáló vagyonhoz. Ez lehet a fedezet eltulajdonítása, zálogba adása vagy más módon történő megterhelése, eladása, eltitkolása, elrejtése, megsemmisítése, megrongálása stb.

A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a tartozás kiegyenlítése - részben vagy egészben - meghiúsul. Egészében hiúsul meg a tartozás kiegyenlítése, ha a fedezetül szolgáló vagyon elvonásával okozati összefüggésben a tartozás egyáltalán nem elégíthető ki, míg részlegesen, ha - bár nem teljes összegben, de - részben kielégíthető, vagy ha a tartozás kiegyenlítése az esedékesség időpontjában csak átmenetileg ütközik akadályba.

Súlyosabban minősül a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása, ha azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el. §

Különösen nagy vagy azt meghaladó érték ötvenmillió forint felett állapítható meg. §

Tekintettel a hitelezői érdekek védelmének fontosságára, ha bármelyik alakzat elkövetője - vagy rá tekintettel bármely más harmadik személy - a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti, e bűncselekmény miatt nem büntethető. §

Elhatárolás

Nem e bűncselekmény, hanem csalás § valósul meg, ha már a tartozás keletkezésekor nem állt az elkövető szándékában annak kiegyenlítése, feltéve, hogy a bűncselekmény egyéb tényállási elemei is megvalósulnak (például jogtalan haszonszerzési célzat, kár).