Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közbizalom, közélet tisztasága elleni bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben megismerkedhetünk a magánokirat-hamisítás és az okirattal visszaélés fogalmával, az aktív és passzív vesztegetés törvényi tényállásával.

Cikk:

Okirattal visszaélés

A megszerzés
A megsemmisítés és a megrongálás
Az elvétel
Az eltitkolás
A közokirat átadása vagy átvétele
A bűnösség

Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

  1. mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,
  2. jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy
  3. mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

a visszaélés okirattal bűncselekményét követi el. §

Újdonság, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) büntetni rendeli annak a cselekményét, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz, ha más bűncselekmény nem valósul meg. §

Abban az esetben, ha a jogtalan megszerzés, megsemmisítés, megrongálás, elvétel vagy eltitkolás tárgya magánokirat, a cselekmény csak akkor büntetendő, ha az elkövető célja e tevékenységgel jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása. §

Az elkövetési magatartások megléte mellett feltétel azok jogtalan jellege. Amennyiben az elkövető a tulajdonos tudta nélkül semmisíti meg annak közokiratát, erre azonban jogi alapja van, nem valósul meg a bűncselekmény. Ha például az elkövető ellopja a sértett irattárcáját azért, hogy a benne lévő okiratokhoz hozzáférjen, és az irattárca a sértett személyi igazolványát, valamint MÁV vasúti szabadjegyét is tartalmazza, akkor a személyi igazolványra - mint közokiratra - nézve közokirattal való visszaélést valósít meg. Ha azonban a MÁV vasúti szabadjegy vonatkozásában az elkövetőt nem jellemzi a törvény által előírt célzat, azaz a jogtalan előny szerzése vagy a jogtalan hátrány okozása, akkor az utóbbi okirat kapcsán nem vonható felelősségre.

Az okirattal visszaélés rendbelisége a Btk. alapján már független attól, hogy azt hány okiratra követik el.

A közokiratok § és magánokiratok § büntetőjogi védelme közötti különbséget az okirattal való visszaélés bűncselekményén belül is következetesen fenntartja a törvény.

A megszerzés

A bűncselekmény elkövetési magatartása az adott okiratok megszerzése. A megszerzés birtokbavételt jelent, azonban a gyakorlat alapján annak relatíve tartósnak kell lennie. A lényegében a birtokbavételt felölelő magatartás azáltal válik jogellenessé, hogy az okirat tulajdonosának, birtokosának tudta nélkül kerül rá sor.

A megsemmisítés és a megrongálás

A megsemmisítés az okirat fizikai elpusztításán túl a fizikai létének megőrzése mellett végleges eltüntetését jelenti. Azaz az elkövető elégeti az egész okiratot, vagy leönti tintával és tartalma ezáltal enyészik el stb.

Megrongálás esetén az adott okiratok jogi hatás kiváltására való alkalmassága válik kérdésessé, mert az elkövető az okiratot például összetépi, vagy valamely részét leszakítja, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi.

Az elvétel

Mivel a megszerzés a joggyakorlat szerint hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű birtokbavételt jelent, a Btk. indokolása kiemeli, hogy a gyakorlat alapján korábban nem volt megállapítható a lopás § mellett az okirattal visszaélés olyan esetekben, amikor a lopott dolog (pl. pénztárca) a közokirat szokásos tárolási helye. Ugyanakkor a lopás sértettjének sokszor nagyobb hátránya keletkezik a közokiratok eltulajdonítása miatt, azok pótlása több időt vesz igénybe és több pénzbe kerül, mint a lopási érték. A jogalkotó a fentiek miatt a joghézag kitöltése érdekében rendelkezett arról, hogy az okirat elvétele is e bűncselekmény körében nyerhessen értékelést.

Érdemes ebben a körben jelezni, hogy a Btk. alapján a lopás minősített esetévé vált az egy vagy több közokirat, magánokirat (vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz) egyidejű elvételével megvalósított lopás , így elvileg felmerülhet a lopás körében való minősítés is akkor, ha például az elkövető a sértett pénztárcáját tulajdonítja el.

Az eltitkolás

A bűncselekmény elkövetési magatartásai között szereplő eltitkolás nem jelenti az okirat fizikai vagy tartalmi megváltoztatását, bizonyító erejének befolyásolását. Ebben az esetben - akár időlegesen, akár végleges jelleggel - az elkövető tevőleges magatartásával vagy az információ visszatartásával megakadályozza, hogy az okirat jogos tulajdonosa ahhoz hozzájusson. Például az elkövető eldugja élettársa személyi igazolványát annak reményében, hogy így az nem távozhat el az adott városból.

Gyakori, hogy az okirat jogszerűen kerül az elkövetőhöz, aki utóbb a nála való fellelhetőség tényét letagadja. Például ha a sértett harmadik személlyel készült szerződését az elkövetőnek átadja, majd az a későbbiek során már úgy nyilatkozik, hogy a szóban forgó szerződést, mely alapján a sértettet jelentős összeg illetné meg, már más harmadik személy számára kiszolgáltatta.

A közokirat átadása vagy átvétele

A Btk. az eddigi hiányosságot pótlandó, büntetni rendeli a "közokirat-orgazdaságot", azaz a saját vagy mások közokiratával való kereskedést. Ez alapján elsősorban a lopott igazolványok eladása-vétele minősül bűncselekménynek, az az eset semmiképpen, ha a közokirat jogosultja megegyezik a birtokossal bizonyos összegű találási díjban. §

A bűnösség

A bűncselekményt bárki elkövetheti. A bűncselekmény csak szándékosan § követhető el. Magánokirattal való visszaélés esetén az elkövetőt a jogtalan hátrányokozás illetve a jogtalan előnyszerzés motívuma, illetve célja vezérli, így csak egyenes szándékkal valósítható meg a cselekmény.