Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közrend elleni bűncselekmények

Létrehozva: 2011. április 1.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A közrend fogalma alatt a Magyar Köztársaság törvényes állapotát kell érteni. A közrend elleni bűncselekmények a polgárok nagyobb vagy szűkebb csoportját veszélyeztetik. Ilyenek például: az önbíráskodás, garázdaság, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a közveszélyokozás, garázdaság, közokirat hamisítás és visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel.

Itt tárgyaljuk továbbá az állatok büntetőjogi védelmére vonatkozó és környezetünk védelmével kapcsolatos szabályokat.

Cikk:

Garázdaság

A kihívóan közösségellenes magatartás
A magatartás erőszakos jellege
A magatartás köznyugalom megzavarására való alkalmassága
A más személyek köre
Az elkövető bűnössége
Súlyosabban minősülő esetek
Elhatárolás

Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, garázdaságért felel. §

A garázdaság védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.

A kihívóan közösségellenes magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos § magatartás tanúsítása.

Közösségellenes a magatartás, ha sérti a társadalmi együttélési szabályokat. Kihívóan közösségellenesség abban az esetben állapítható meg, ha a garázdaság e társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel.

A magatartás erőszakos jellege

Az elkövetési magatartás másik jellemzője annak erőszakos § jellege.

A személy ellen irányuló erőszak szükségszerűen az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz.

Az erőszak mind személy, mind dolog ellen irányulhat, így az elkövető a sértett fellökésével, vagy a kocsma berendezésének szétdobálásával is felrúghatja az elfogadott viselkedési szabályokat.

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) értelmező rendelkezései között szereplő - de már korábban is hatályos - szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. § Így az erőszakos magatartás törvényi tényállási eleme megvalósul azzal is, ha olyan dolgokkal dobálja meg az elkövető a sértetteket, amelyek sérülés okozására nem alkalmasak, például tojással, büdös folyadékot tartalmazó zacskóval stb.

A magatartás köznyugalom megzavarására való alkalmassága

Az elkövetési magatartás harmadik feltétele, hogy alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére.

A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

A más személyek köre

Fontos, hogy a megbotránkozásnak vagy riadalomnak másokban kell keletkeznie, így ez minimum két személy jelenlétét teszi szükségessé. Nincs tehát relevanciája annak, ha csak néhány személy éli át a cselekményt közvetlenül, de a nagyobb számú érintett észlelésének objektív lehetősége fennáll. Így nem minősül garázdaság bűncselekményének, ha az szűk családi körben, a szülők előtt történik. Ha azonban ennek helyszíne nem egy zárt helyiség, hanem a ház olyan udvara, amely a szomszédok által is belátható és hallható, a cselekmény máris alkalmas lehet megbotránkozás keltésére. Az elkövetést többnyire nagyobb számú embercsoportok érintettsége jellemzi.

Az elkövető bűnössége

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. § Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható. §

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha csoportosan §, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen §, felfegyverkezve § vagy nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen § követik el. §

A csoporthoz szükséges három vagy több személy attól függetlenül is megállapítható, hogy egymás mellett vagy egymás ellen lépnek fel.

A köznyugalom súlyos megzavarása esetén általában olyan eredményre kell gondolnunk, amikor a megbotránkozás vagy a riadalom bekövetkezik és ennek helyreállítása hosszabb időt vagy nagyobb személyi ráfordítást igényel. Így ha a focimeccsen részt vevő elkövető ilyen irányú magatartása oly mértékben felborzolja a kedélyeket, amelyek tömeges hisztériához vezetnek és csak a rendfenntartó erők beavatkozásával sikerül a helyzetet normalizálni.

Gyűlés fogalma alatt a Btk. értelmező rendelkezése alapján a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlést, nyilvános rendezvény alatt pedig ezen kívül olyan rendezvényt kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. §

Elhatárolás

Attól függően, hogy az erőszakos magatartás személy vagy dolog ellen irányul-e, az elkövető testi sértést § vagy rongálást § is megvalósíthat. E bűncselekmények mellett azonban a garázdaságért csak akkor kell felelnie, ha a testi sértés vagy rongálás törvényi büntetési tétele kisebb vagy azonos a garázdaságéval.

A garázdaságnak szabálysértési alakzata is van. A szabálysértés akkor valósul meg, ha az elkövető olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, az e szabálysértési alakzatért felel. §

Abban az esetben tehát, ha a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.