Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Partnereink!

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér „EESZT csatlakozásra használható informatikai rendszer engedélyezése iránti kérelem” tárgyban indítható kérelme kapcsán az e-aláírás szolgáltatásban fellépő hiba miatt a hatósági döntések kiadása vonatkozásában az elektronikus ügyintézés szünetel. 

A hiba elhárítása alatt ügyfeleinknek lehetősége van a kérelem elektronikus úton történő benyújtására.

Kérdés esetén az EESZT Kontakt Center tud felvilágosítást nyújtani.

A hiba észlelésének időpontja: 2021.01.12.

MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőeljárás résztvevői

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárásban arról folytatnak bizonyítást, gyűjtenek adatokat és arról döntetnek, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, ki követte el, meg kell-e őt büntetni, kell-e vele szemben intézkedést alkalmazni. A büntetőeljárás két sajátosságával lényegesen eltér más jogi peres eljárásoktól, nevezetesen azzal, hogy a bírósági eljárási szakaszt megelőzi a nyomozás vagy a vizsgálat, illetve, hogy a hatóságok és a bíróság kényszerítő eszközök széles skálájának alkalmazására jogosult. Ebben a témakörben körbejárjuk a sértett fogalmát és az egyes speciális eljárásokat, mint például a katonával, vagy fiatalkorúval szembeni büntetőeljárást.

Cikk:

Büntető ügyekben eljáró bíróságok

A járásbíróságok
Törvényszék
Az ítélőtábla
A Kúria
Bírósági titkár a büntetőeljárásban

A járásbíróságok

A járásbíróságok kizárólag elsőfokú bíróságként járnak el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerint a hatáskörükbe tartozó büntető ügyekben. A járásbíróság főszabály szerint egyesbíróként jár el, három hivatásos bíróból álló tanácsban kizárólag akkor, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. §

Az elsőfokú bíróság általános hatáskörű bíróságnak számít, ugyanis minden olyan ügyben elsőfokú bíróságként jár el, amelyet a törvény nem utalt a törvényszékek hatáskörébe. §

Törvényszék

A törvényszékek általában a megyeszékhelyeken működnek, illetve Pest megyében a Budapest Környéki Törvényszék mellett a fővárosban a Fővárosi Törvényszék jár el. §

A törvényszékek eljárhatnak elsőfokon § és eljárhatnak másodfokon § a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben.

Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak:

  1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi,
  2. az emberiesség elleni bűncselekmények,
  3. a háborús bűncselekmények,
  4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés c) pontja szerinti testi sértés,
  5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények,
  6. az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem,
  7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése,
  8. az állam elleni bűncselekmények,
  9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,
  10. a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,
  11. a korrupciós bűncselekmények,
  12. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
  13. a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése, a bűnszervezetben részvétel, a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély okozása, a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása,
  14. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés,
  15. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
  16. a Btk. 366. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás,
  17. a Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lopás, a Btk. 371. § (6) bekezdése szerinti rongálás, a Btk. 372. § (6) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § (6) bekezdés a) pontja szerinti csalás, a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a Btk. 377. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés, a Btk. 379. § (6) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság,
  18. a Btk. 385. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a Btk. 388. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése,
  19. a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények,
  20. a pénzmosás,
  21. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények,

az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

A törvényszékek mint elsőfokú bíróságok főszabály szerint egyesbíróként járnak el. Három hivatásos bíróból álló tanácsban akkor járnak el, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta; illetve gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt. Ez utóbbi esetben a tanács egy tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek hiányában a törvényszék polgári ügyszakának bírája. §

Amennyiben a törvényszék másodfokú bíróságként jár el, úgy háromtagú hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ugyanakkor gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa elé utalhatja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, vagy egyéb okból szükségesnek tartja. §

Az ítélőtábla

Ítélőtábla működik a fővárosban, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden. §

Az ítélőtábla a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyekben jár el másodfokú bíróságként. §

Az ítélőtábla, mivel kizárólag fellebbviteli bíróságként működik, főszabály szerint három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

Az ítélőtábla harmadfokú bíróságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a járásbíróság járt el. § Gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt mind másod-, mind harmadfokú bíróságként eljárva, az ítélőtáblai tanács is állhat öt hivatásos bíróból, ha ezt az ügy bonyolultsága, az eljárás ügyiratainak terjedelme, a büntetőeljárásban részt vevő személyek száma, vagy egyéb ok indokolja. §

A Kúria

A törvény szerint a Kúria ugyancsak másod- vagy harmadfokú bíróságként járhat el. §, §

A Kúria másodfokú bíróságként jár el azokban az esetekben, amikor az ítélőtábla határozata ellen jelentenek be fellebbezést. Az ítélőtábla mint másodfokon eljáró bíróság határozata ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha olyan nem ügydöntő végzést hozott, amely ellen az elsőfokú eljárásban is helye lenne fellebbezésnek. Ilyen lehet többek között kényszerintézkedések elrendelése vagy megszüntetése, illetve a tartamuk felülvizsgálata során hozott határozat. § Ebben az esetben az ítélőtábla határozata ellen a Kúriához lehet fellebbezni. §

Harmadfokon jár el a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a törvényszék járt el. §

Mivel a Kúria másod- és harmadfokú bíróságként is eljárhat, a törvény rendelkezése szerint három hivatásos bíróból, illetve gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa elé utalhatja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, vagy egyéb okból szükségesnek tartja. §

A felülvizsgálati eljárásban is három vagy öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el a Kúria, ugyanakkor a törvény külön rendelkezése szerint a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el akkor, ha a felülvizsgálati indítványt a Kúria határozata ellen jelentették be. §

Bírósági titkár a büntetőeljárásban

Az Alaptörvény 27. cikk (3) bekezdése szerint törvény által meghatározott ügyekben egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. Ennek az alkotmányos szabálynak megfelelően a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) meghatározza, hogy melyek azok a döntések, amelyeket bíró helyett bírósági titkár is meghozhat. § Így bírósági titkár a következő esetekben járhat el.

Az általános bírósági eljárásra vonatkozó szabályok az alábbi eseteket nevesítik:

  1. védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése §,
  2. adatkérés §,
  3. bűnügyi költség megállapítása §,
  4. a költségkedvezménnyel kapcsolatos intézkedés §,
  5. szakértő kirendelése §,
  6. olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat §,
  7. a más bíróságoktól származó megkeresések teljesítése. §

A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el: §

  1. áttétel §,
  2. egyesítés és elkülönítés §,
  3. a vádirat hiányosságainak pótlása §,
  4. az eljárás felfüggesztése egyes esetekben,
  5. vádirat közlése §,
  6. intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt §,
  7. az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzése és elhalasztása,
  8. idézés és értesítés. §

Magánvádas eljárásban számos kérdésben bírósági titkár is dönthet. §

Ha büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést bírósági titkár is meghozhatja. §

Bizonyos kivételekkel lefolytathatja az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást §, valamint elláthatja a bíróság feladatait a kártalanítási eljárásban. §