Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Cselekmények a büntetőeljárás során

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. november 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárás során számos cselekményre kerül sor, amelyeknek a jogszabályokban meghatározott szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Az olvasó betekintést kap a határidők számításába, a tárgyalás elmulasztása során a mulasztás igazolásának szabályaira, a tanúvallomás és az óvadék, valamint az eljárás során keletkező bűnügyi költségek viselésének szabályaira.

Cikk:

Tanúvallomás

A bizonyítás célja és általános jellemzői
A tanúvallomással kapcsolatos kötelezettségek és jogok
A tanúvallomás jellemzői
A hamis tanúzás és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
A tanú kihallgatása
A tanú kihallgatása a tárgyaláson
A gyermekkorú tanú kihallgatása
A tanú vallomástételének akadályai
A vallomástétel tilalmai
A tanúvallomás megtagadásának lehetőségei
Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben
Tanúvédelem
A különösen védett tanú
A tanú személyi védelme
A Védelmi Programban való részvétel
Telekommunikációs eszköz használata

A bizonyítás célja és általános jellemzői

A bizonyítás az igazságon alapuló tényállás megállapítására irányuló eljárás, amelynek célja, hogy hatóság (bíróság) a döntését a valósághű tényállásra alapozza. A bizonyítási kötelezettség (teher) a vádlóra hárul. § Ennek során kiemelt jelentősége, szerepe van a tanúvallomásoknak.

A tanúvallomással kapcsolatos kötelezettségek és jogok

Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Ha törvény kivételt nem tesz - tehát nem mentesíti a tanúvallomás alól -, a tanú köteles vallomást tenni, és az igazat mondani. §

A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy

  1. a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak,
  2. ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani,
  3. a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Btk. büntetni rendeli, és
  4. ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként akkor is felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja (a továbbiakban együtt: tanúzási figyelmeztetés). §

Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni. §

Ha a tanú büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, akkor a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása bűncselekményét követi el és vétség miatt elzárással büntetendő. §

A tanúnak azonban nem csak kötelezettségei, hanem jogai is vannak. A tanúnak a megjelenésével felmerült költségeit indítványára a külön jogszabályban meghatározott mértékben a hatóságok megtérítik. § Joga van arra, hogy az utazással és a megjelenésével felmerült költségeit, kiadásait a hatóságtól igényelje. Így a tanúnak joga van a munkából kiesett idő esetén költségtérítésre. A tanú részére a megjelenésével szükségképpen felmerült útiköltséget is meg kell téríteni. Útiköltségen a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással felmerült és igazolt költségeket (viteldíjat, fuvardíjat stb.) kell érteni, ideértve a helyi közlekedési eszköz használatával felmerült viteldíjat is. § Ezen kívül a tanú bizonyos esetekben szállásköltség és ellátási költség megtérítésére is jogosult. (lásd: §)

A tanú érdekében továbbá meghatalmazott ügyvéd járhat el, amennyiben ezt a jogairól való felvilágosítás céljából szükségesnek tartja. §

A tanúvallomás jellemzői

A tanú a kihallgatása során az általa észlelt tényekről ad elsődlegesen számot, de az ezekről alkotott véleményéről is beszámolhat, mivel azonban a bizonyítás szempontjából kizárólag a tényelőadás vehető figyelembe, a hatóság a tanú észlelésein alapuló vallomását elhatárolja a következtetéseitől. A vallomástétel jogosulatlan megtagadása rendbírsággal szankcionálható §, vagy bűncselekményt valósít meg §, viszont az igazmondási kötelezettség megszegése a hamis tanúzás § vagy mentő körülmény elhallgatásának bűncselekményét meríti ki. §

A hamis tanúzás és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása

A hamis tanúzás bűncselekményét követi el az a tanú, aki a hatóság (ami alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) értelmező rendelkezése alapján az ügyészséget és a bíróságot is érteni kell §) előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, továbbá az, aki a büntető ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. § Általában az olyan körülményt tekintjük lényegesnek, amely az ügy érdemi eldöntésére lehet kihatással, vagy az eljárás valamelyik szakaszában hozott határozat szempontjából fontos. A mentő körülmény elhallgatását pedig az követi el, aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése vagy az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közli. §

A Btk. büntetni rendeli a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását is. Eszerint az a tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő. § Fontos, hogy csak a bíróság előtti megtagadás minősülhet bűncselekménynek. Másrészt a szankció a szabadságvesztésnél lényegesen enyhébb büntetésnek minősülő elzárás (illetve az elzárás helyett kiszabható más büntetés, intézkedés) lehet.

A tanú kihallgatása

A tanúkat egyenként hallgatják ki. § A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, de a vallomást nem befolyásolhatja. A tanú érdekében eljáró ügyvéd a kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. § A tanú a kihallgatása során a vallomását összefüggően előadja, ezután a hozzá intézett kérdésekre válaszol. Ennek során - a tanú védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. A tanút a nyomozásban az ügyészség, illetőleg - ha az ügyészség másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság kihallgatja. §

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyomozás során a tizennyolcadik életévét betöltött tanú vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú hozzájárulása szükséges. § §

A tanú kihallgatása a tárgyaláson

A tárgyaláson a tanút a bíró hallgatja ki. A tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását a bíró hivatalból ismertetheti, vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja,

  1. ha a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges;
  2. ha a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul, vagy azért, mert a terhelt hozzátartozója megtagadja;
  3. ha a tárgyalást meg kell ismételni; illetve
  4. ha a tanú írásban tett vallomást és a tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek. §

A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, elektronikus aláírással ellátja, elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró, közjegyző vagy a törvényben meghatározott más személy hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság idézze. §

A gyermekkorú tanú kihallgatása

A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. § A tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekményekre további speciális szabályok vonatkoznak, amelyek a különleges bánásmódot hivatottak biztosítani. Ezek szerint

  1. az eljárási cselekményt lehetőleg az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell elvégezni;
  2. a nyomozás során az eljárási cselekményt lehetőleg minden alkalommal ugyanazon személy végzi; továbbá
  3. a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt készít. §

Főszabály szerint a tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény helyszínén a terhelt és a védő személyesen nem lehet jelen. Ha viszont a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatását a terhelt vagy a védő indítványozta, a tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság biztosíthatja az indítványt előterjesztő terhelt és védője személyes jelenlétét. §

A tanú vallomástételének akadályai

A törvény részletesen és garanciális jelleggel szabályozza a vallomástétel akadályait, amelynek két csoportja: a vallomástétel tilalma és a vallomástétel megtagadása. § Az első csoportba azok a helyzetek tartoznak, amelyek fennállása esetén a tanú nem hallgatható ki, míg a második csoportba azok az okok tartoznak, amelyek miatt a tanú megtagadhatja a tanúvallomást. A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott tanú vallomása - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. §

A vallomástétel tilalmai

Nem hallgatható ki tanúként:

  1. a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt;
  2. az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn;
  3. akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás;
  4. a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. §

A tanúvallomás megtagadásának lehetőségei

A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt hozzátartozója. §

A tanúvallomást megtagadhatja továbbá az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. Erre az okra hivatkozással akkor is megtagadható a tanúvallomás, ha a tanúként kihallgatandó személy a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg; vagy a kérdéses bűncselekmény miatt az eljárást vele szemben megszüntették, vele szemben feltételes felfüggesztést alkalmaztak, vagy büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták. §

Nem tagadhatja meg a fenti okra hivatkozással a tanúvallomást ugyanakkor az, aki a kérdésre adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt

  1. az ellene tett feljelentést elutasították §,
  2. vele szemben az eljárást a Be.-ben meghatározott okból §, § szüntették meg,
  3. a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem büntethető,
  4. a Be.-ben meghatározott hatósági együttműködési kötelezettség vállalásával § egyezséget kötött, vagy
  5. vele szemben az ügyészség közvetítői eljárással kapcsolatban § hozott határozatot, vagy intézkedett. §

A fenti kivételekhez tartozó fontos garanciális szabály azonban, hogy az azok alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a megszüntetett eljárás folytatása nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető a perújítás szempontjából új bizonyítéknak. §

A tanúvallomást megtagadhatja az is, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva - a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve - titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint ez alól az arra jogosult felmentette, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet számára kötelező. §

Végül pedig a tanúvallomást megtagadhatja a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy is, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte. §

Az utóbbi eset az újságírók informátorait hivatott védeni. A bíróság akkor kötelezheti mégis a médiatartalom-szolgáltatót vagy az újságírót vallomástételre, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek - különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel - olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja. Ez a fajta mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. §

A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott tanú vallomása - a Be.-ben meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. § A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak. § A tanúzási figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni, ezek bármelyikének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a tanú a közlését a tanúzási figyelmeztetés után is fenntartja. §

A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró hatóságok törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak annak érdekében, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele közölteket megértse. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a vele közölteket meg kell magyarázni. §

Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben

Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárásában a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. § Ha a tanú idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható. §

Ha a tanú önhibájából olyan állapotban jelenik meg (pl. részegen), hogy nem hallgatható ki, illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el. Az okozott költség megtérítésére kötelezni kell. §

A tanúval szemben kiszabható rendbírság összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. § Rendbírságot a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabhat ki. § A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. § Az elővezetés elrendeléséről a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik, és a rendőrség hajtja végre. § Az elővezetés költségének a megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kötelezni kell. § Ha az elővezetés eredménytelen volt, akkor is kötelezni kell az elővezetni rendelt személyt a költség megtérítésére, azonban az elrendelő bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kötelezettet indítványára különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megtérítése alól. §

Tanúvédelem

A tanú védelmét biztosító különleges megoldásokat a tanú emberi jogainak tiszteletben tartása és a bizonyítás eredményességének szempontjai indokolják.

A tanúvédelem alkalmazott eszközei többek között:

  1. a különösen védett tanúvá nyilvánítás, §
  2. a személyi védelem, § és
  3. a tanúvédelmi program. §

A különösen védett tanú

A tanúvédelem egyik legfontosabb intézménye a különösen védetté nyilvánítás.

A törvény szerint a bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a különleges bánásmódot igénylő tanút, ha a vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és személyének, illetve tanúkénti kihallgatásának felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. §

E feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az ügyészség indítványára a nyomozási bíró a tanút különösen védetté nyilvánítsa. § A különösen védetté nyilvánított tanú részvételét igénylő eljárási cselekményekre - ideértve a tanú kihallgatását is - speciális szabályok vonatkoznak, amelyek célja a tanú védelme és az, hogy személye ne váljon megismerhetővé. §

A különösen védetté nyilvánított tanú személye a terhelt és védője számára mindvégig ismeretlen marad.

A bíróság ugyanakkor megszünteti a különösen védett tanúvá nyilvánítást:

  1. a különösen védett tanú indítványára;
  2. hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá nyilvánítás feltételei nem állnak fenn; vagy
  3. hivatalból vagy a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen. §

A tanú személyi védelme

A különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében különösen indokolt esetben a bíróság, ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy külön jogszabályban meghatározott formában biztosított személyi védelemben részesítsenek valamely, a büntetőeljárásban érintett személyt. Személyi védelemben a különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy részesíthető. § A személyi védelem konkrét módjára vonatkozó szabályokat a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló 41/2018. (III. 13.) Korm. rendelet § tartalmazza. A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni. §

A Védelmi Programban való részvétel

Abban az esetben, ha a sértett vagy a tanú védelme más módon nem oldható meg, úgy az ún. tanúvédelmi programba vonható be, és ebben az esetben a tanú védelmét a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott szerinti módon, a rendőrség külön szolgálata látja el. § Ez nem érinti a tanú eljárási jogait, kötelezettségeit, de különleges szabályok érvényesülnek ilyen esetben. Így például ebben az esetben a tanút a védelmét ellátó szerv útján kell idézni. A büntetőeljárásban a tanú az eredeti természetes személyazonosító adatait közli, a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg. A programban résztvevő személyek zártan kezelt személyes adatait és az ilyen adatait tartalmazó ügyiratokat csak az ismerheti meg, illetve arról csak annak adható felvilágosítás, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte. A Védelmi Programban részt vevő személy továbbá megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni. §

Telekommunikációs eszköz használata

Az áldozat- és tanúvédelem kapcsán megemlítendő továbbá, hogy az eljárási cselekményen történő jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható. Ez esetben az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az ettől eltérő helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel, vagy folyamatos hangfelvétel továbbítása biztosítja. § Így lehetőség nyílik arra, hogy a közvetlenség elvének és a védelem közvetlen kérdezési jogának sérelme nélkül a tanú kihallgatása úgy történjen, hogy a tanú egy elkülönített helyiségben tartózkodik és vele a kapcsolatot a telekommunikációs eszköz használatával biztosítják.