Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Cselekmények a büntetőeljárás során

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. november 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárás során számos cselekményre kerül sor, amelyeknek a jogszabályokban meghatározott szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Az olvasó betekintést kap a határidők számításába, a tárgyalás elmulasztása során a mulasztás igazolásának szabályaira, a tanúvallomás és az óvadék, valamint az eljárás során keletkező bűnügyi költségek viselésének szabályaira.

Cikk:

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

A korábban "tárgyalás mellőzése" néven ismert külön eljárás lényegi ismérveit megtartva a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás elnevezéssel szerepel. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás olyan külön eljárás, amelynek az a célja, hogy az egyszerűbb megítélésű, kisebb súlyú bűncselekmények esetén mellőzni lehessen az időigényesebb eljárási szabályokat.

A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha

  1. az ügy megítélése egyszerű;
  2. a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva; és
  3. a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. §

A Be. 740. § (2) bekezdése szerint a bíróság a büntetővégzésben

  1. végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, a spotrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást (katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és várakozási idő meghosszabbítását is) szabhat ki, továbbá
  2. intézkedésként jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetében. §

Ha a büntetővégzés meghozatalának feltételei § fennállnak és a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, akkor ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is lehetőség van büntetővégzés meghozatalára. §

A büntetővégzés meghozatalára az ügynek a bíróságra érkezését követő egy hónapon belül van lehetőség. §

A büntetővégzés rendelkező része az ügydöntő határozat általános tartalmi elemein § túl figyelmeztetéseket is tartalmaz. § Nevezetesen az arra való figyelmeztetést, hogy a büntetővégzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ugyanakkor az ügyész, a vádlott, a védő, a magánfél és a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a kézbesítéstől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti. § Ennek a végzés végrehajtására főszabály szerint halasztó hatálya van. §

A tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte kötelező. Ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta. §

Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét, az előkészítő ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi és az eljárást a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja.

Ha viszont a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, vagy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben határoz. § Továbbá, ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság e rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. §

A bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést kell alkalmazni. §