Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Különleges bánásmód és tanúvédelem

Különösen védett tanú
Személyi védelem
A Védelmi Programban való részvétel

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) nagy hangsúlyt fektet a különleges bánásmód biztosítására a büntetőeljárásban. A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján akadályozott a megértésben, megértetésben, a Be.-ben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy a büntetőeljárásban való hatékony részvételben. § A különleges bánásmódot különösen az érintett személy életkora, szellemi, fizikai, egészségi állapota, az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya alapozhatja meg. § A büntetőeljárásban eljáró hatóságok a különleges bánásmódot igénylő személyt védelemben részesítik, ha a büntetőeljárásban történő részvételével összefüggésben élete, testi épsége személyes szabadsága veszélyeztetett, illetve annak érdekében, hogy a Be.-ben meghatározott jogait és kötelezettségeit megfélemlítés és befolyásolás nélkül gyakorolhassa, illetve teljesíthesse. §

Különösen védett tanú

A tanúvédelem egyik legfontosabb intézménye a különösen védetté nyilvánítás.

A törvény szerint a bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a különleges bánásmódot igénylő tanút, ha a vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és személyének, illetve tanúkénti kihallgatásának felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. §

E feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az ügyészség indítványára a nyomozási bíró a tanút különösen védetté nyilvánítsa. § A különösen védetté nyilvánított tanú részvételét igénylő eljárási cselekményekre - ideértve a tanú kihallgatását is - speciális szabályok vonatkoznak, amelyek célja a tanú védelme és az, hogy személye ne váljon megismerhetővé. §

A különösen védetté nyilvánított tanú személye a terhelt és védője számára mindvégig ismeretlen marad.

A bíróság ugyanakkor megszünteti a különösen védett tanúvá nyilvánítást

  1. a különösen védett tanú indítványára;
  2. hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá nyilvánítás feltételei nem állnak fenn; vagy
  3. hivatalból vagy a terhelt a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen. §

Személyi védelem

A különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében különösen indokolt esetben a bíróság, ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy külön jogszabályban meghatározott formában biztosított személyi védelemben részesítsenek valamely, a büntetőeljárásban érintett személyt. Személyi védelemben a különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy részesíthető. § A személyi védelem konkrét módjára vonatkozó szabályokat a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló 41/2018. (III. 13.) Korm. rendelet § tartalmazza. A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni. §

A Védelmi Programban való részvétel

Abban az esetben, ha a sértett vagy tanú védelme más módon nem oldható meg, úgy az ún. tanúvédelmi programba vonható be, és ebben az esetben a tanú védelmét a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott szerinti módon, a rendőrség külön szolgálata látja el. § Ez nem érinti a tanú eljárási jogait, kötelezettségeit, de különleges szabályok érvényesülnek ilyen esetben. Így például ebben az esetben a tanút a védelmét ellátó szerv útján kell idézni. A büntetőeljárásban a tanú az eredeti természetes személyazonosító adatait közli, a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg. A programban résztvevő személyek zártan kezelt személyes adatait és az ilyen adatait tartalmazó ügyiratokat csak az ismerheti meg, illetve arról csak annak adható felvilágosítás, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte. A Védelmi Programban részt vevő személy továbbá megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni. §