Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Védelemhez való jog

A védőként eljárni jogosult személyek, a meghatalmazott védő
A kirendelt védő
A kirendelt védő lemondása, felmentése
A védő jogai
A terhelt lehetőségei a nem megfelelő védelem esetén
A nem megfelelő védő leváltása
A védelem költségei és a költségkedvezmény

A védőként eljárni jogosult személyek, a meghatalmazott védő

Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. § A törvényben felsorolt összeférhetetlenségi okok § közül (például nem lehet védő a sértett, vagy az, aki az ügyben mint bíró vagy ügyész jár el § kiemelendő, hogy aki az ügyben tanúként vett vagy vesz részt, az védőként nem járhat el § (az azonban nem kizárt, hogy a védőt tanúként idézzék, ilyenkor viszont a védőt köti a szakmai titoktartási kötelezettség). A védő a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy meghatalmazott vagy kirendelt képviselője, de ezen felül mint az eljárás önálló szereplője is rendelkezik a terhelt érdekében érvényesíthető önálló védői jogokkal (például bizonyítási indítvány, jelenlét, jogorvoslat). § A védelem ellátására ügyvédet a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. § A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha meghatalmazását az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. § A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől bármikor visszavonhatja. § A meghatalmazás visszavonását nem köteles indokolni, mivel a védőügyvéddel való megállapodás bizalmi alapú. A megbízás alapján a meghatalmazás szólhat egy-egy eljárási szakaszra (pl. vádemelésig, elsőfokú ítéletig stb.), szólhat határozatlan időre (visszavonásig) vagy határozott időre (dátumszerűen). A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra, a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is. §

A kirendelt védő

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata. § A bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt hatékony védelmének biztosítása végett azt szükségesnek tartja §, illetve ha a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és védő kirendelését indítványozza. § A kirendelés hatálya főszabály szerint a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra, a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is. §

A kirendelt védő lemondása, felmentése

A kirendelt védő indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van. § Annak sincs törvényes akadálya, hogy a hatóság a terhelt indokolt kérelmére rendeljen ki másik védőt számára, hiszen a bizalmi viszony a kirendelt védő vonatkozásában is fontos szempont. § A védő kirendelése akkor veszti hatályát, ha az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti. § Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt védőt felmenti, ezzel egyidejűleg új védőt rendel ki. §

Amennyiben a kirendelt védő elhanyagolja védői kötelezettségeit (nem vesz részt tárgyaláson, elmulasztja bizonyítási indítványok beadását stb.) és ezek összességükben a védelemhez való jog jelentős csorbulását eredményezték, eljárási szabálysértés miatt az eljárás eredményeként meghozott határozattal szemben jogorvoslat kezdeményezhető.

A védő jogai

A védő a gyanúsított nyomozati kihallgatásánál jelen lehet, hozzá kérdést intézhet, az általa vagy a védett gyanúsított által indítványozott tanú kihallgatásánál és annak szembesítésénél jelen lehet és kérdezhet, jelen lehet a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, ha az eljárási cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti. § Az eljárás ügyiratait a terhelttel azonos mértékben és módokon a gyanúsítotti kihallgatást követően megismerheti §, a tárgyaláson jelen lehet, kötelező védelem esetén és az előkészítő ülésen jelenléte törvényi feltétel, fogva tartott védencével ellenőrzés nélkül érintkezhet. §, §, § Tehet bizonyítási indítványt, a kérdésfeltevés, az észrevétel, a fellebbezés §, a rendkívüli jogorvoslatok és a védőbeszéd joga is megilletik. §

A védő a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között jogosult továbbá arra, hogy adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján magánnyomozót vegyen igénybe. §

A terhelt lehetőségei a nem megfelelő védelem esetén

A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe. Ennek érdekében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (Be.) meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára. § Az eljáró hatóságok a védelem jogának kötelesek érvényt szerezni. E jog megsértése vagy korlátozása olyan eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemi elbírálására befolyással lehet. A kötelező védelem esetén érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogaira kioktatni és a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni. § E kötelezettségek kikényszerítése egyrészt történhet az ügyvédi etikai-fegyelmi felelősség keretei között (feljelentés a megyei ügyvédi kamaránál), illetve a bíróság eljárási szankciókkal (rendbírság §) büntetheti a védői mulasztást (például a kötelező megjelenés elmulasztását). Azokban az esetekben, amikor a kirendelt védő passzivitása (különösen a nyomozás során) a védelemhez való jogot jelentékenyen csorbítja, a hatóságok kötelesek pozitív intézkedések meghozatalára a hatékony védelem biztosítására (ha kell új kirendeléssel), szélsőséges esetben a védői munka hatékonyságának hiánya jogorvoslat és az érdemi határozat hatályon kívül helyezésének alapja is lehet. Kötelező védelem esetén a védelemhez való jogot a védőnek ténylegesen és aktívan érvényesítenie kell.

A nem megfelelő védő leváltása

Ha a terhelt kötelező védelem esetén a meghatalmazott védő tevékenységét ítéli meg kritikusan, akkor a meghatalmazást visszavonja. § Ha a kirendelt védő nem biztosítja a hatékony védelmet, úgy a kötelező védelem sérelme miatt a terhelt eljárási szabálysértésre hivatkozhat az ítélettel szembeni jogorvoslatban (például a fellebbezésben). Ha a védő részvétele a törvény értelmében kötelező és a meghatalmazott védő például a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróságnak tisztáznia kell, hogy a vádlott kíván-e más védőt meghatalmazni, meghatalmazott védő hiányában pedig a bíróság végzéssel rendel ki védőt, amelyből - több vádlott esetében - egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a védő melyik vádlott védelmét látja el. Ezek elmulasztása a hatóság részéről eljárási szabálysértésnek számít.

A védelem költségei és a költségkedvezmény

A kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult. §

A meghatalmazott védő költségei a terheltet terhelik, azt az állam (a hatóság) nem előlegezi.

A terhelt jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségkedvezményben részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak egy részét nem képes viselni. § A költségkedvezmény a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére terjed ki. §

A bűnügyi költségnek részét képezi a kirendelt védő díja és költsége, akár megelőlegezte azt az állam (tehát a terheltnek az eljárás alatt nem kell fizetnie a kirendelt védőnek), akár nem. § Az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget - főszabály szerint - az állam viseli. Kivételt képez ez alól, ha az ügyészség az eljárást tevékeny megbánás miatt, az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt, vagy megrovás alkalmazásával szünteti meg. Ezekben az esetekben a gyanúsított kötelezhető bűnügyi költség vagy annak egy részének megfizetésére. §

A bíróság a vádlottat kötelezi a kirendelt védői díj és költségek viselésére, ha őt bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. § A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti. § Az állam viseli ezt a költséget, ha annak viselésére a fentiek alapján a vádlott nem kötelezhető (például, ha a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették). §

Ha a vádat az ügyészség képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást az ügyészség vádejtése miatt megszünteti, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá meghatalmazott védőjének díját és költségét. § Egyéb esetekben a meghatalmazott védő díját és költségeit másra átterhelni gyakorlatilag nem lehet. Kivételesen szó lehet arról, hogy más személy félrevezette a hatóságot, így tőle vagy a nyilvánvalóan jogellenesen eljáró hatóságtól kártérítés címén követelni lehet (át lehet hárítani) az ügyvédi munkadíjat. Úgyszintén ma már vannak ún. jogbiztosítási konstrukciók, amelyek a biztosított terheltnek utóbb megtérítik a védelem költségeit.