Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Földhivatal Online rendszerben 2021. március 12-én pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

A gyanúsított jogai a büntetőeljárásban

A kötelező tájékoztatás a gyanúsított számára
A vallomástétellel kapcsolatos jogok
A vallomástétel megtagadása
Egyezség a bűnösség beismeréséről
A nyomozási cselekményeknél való jelenléttel kapcsolatos jogok
A jelenléti jog alakulása fogva lévő gyanúsított esetén
A védelemmel kapcsolatos jogok a nyomozásban
Az eljárás ügyiratainak megismerése
Másolat a nyomozás iratairól
Terhelti indítványok, észrevételek
A terhelt jogorvoslati joga a nyomozás során - a határozat és a gyanúsítás elleni panasz

A 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény, a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) számos, a gyanúsított számára kedvező változást vezetett be a büntetőeljárási jogba, mint például a nyomozás ügyiratainak szélesebb körű megismerését, vagy az egyezség intézményét. Ugyanakkor a nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai valamivel korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, amikor a nyilvános tárgyaláson kiteljesednek a védelem jogai. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, hogy a nyomozásnak alapvetően a vád megalapozása, a vád közvetítésével a bírósági eljárást és a bizonyítást előkészítő szerepe van. A nyomozásban a tényállást oly mértékben derítik fel, hogy az ügyész dönthessen arról, vádat emel-e.

A kötelező tájékoztatás a gyanúsított számára

A terheltet a nyomozás, az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. Figyelmeztetni kell továbbá arra, hogy ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, és arra, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet. §, § A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró szervek törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést meg kell magyarázni. § A figyelmeztetést és a gyanúsított válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válasza jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén vallomása - főszabály szerint - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. § Ugyanakkor a terhelti figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén is figyelembe vehető vallomásként a terhelt közlése, ha a terhelt az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a folytatólagos kihallgatása során védővel rendelkezik, vagy a közlését a terhelti figyelmeztetés után fenntartja. link: type="webcompass" target="2017. évi XC. tv. 185. § (4) bek."]

A vallomástétellel kapcsolatos jogok

Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség gyanúsítottként kihallgatja. § Őrizet esetén a gyanúsítottat a fogva tartása kezdetétől számított huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. § A gyanúsítottal a kihallgatása során a terhelti figyelmeztetést követően közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítését. §

Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt a kihallgatását megelőzően - előállítása, őrizete esetén haladéktalanul - figyelmeztetni kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban elbírálja. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki. §

A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy valótlan tény állítását foglalja magában. Ez a szabály a gyanúsítotti kihallgatásra is irányadó. § A gyanúsított vallomása hozzájárulása nélkül műszeres vallomásellenőrzéssel (pl. poligráf) nem vizsgálható. §

A vallomástétel megtagadása

A gyanúsított jogosult a vallomást megtagadni, de egyes bizonyítási cselekményeknél közreműködésre (pl. szakértői vizsgálat) § vagy jelenlétre (kihallgatás, szemle) kötelezhető. A gyanúsított beismerő vallomása a büntetéskiszabás során nyomatékos enyhítő körülmény, hallgatása vagy a válasz megtagadása azonban nem súlyosító körülmény, illetve az együttműködés ilyen módon történő megtagadása semmilyen joghátránnyal nem járhat.

Egyezség a bűnösség beismeréséről

Az ügyészség és a terhelt a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. §

Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és - az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését kivéve - az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet. §

A terhelt az egyezségben a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerheti a bűnösségét.

Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező

  1. bűncselekmény leírását és annak Btk. szerinti minősítését,
  2. bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
  3. büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését az ügyészség állapítja meg. Ha az egyezség büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására irányul, az egyezség tartalmazza azt is, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú büntetést vagy intézkedést vesz tudomásul. §

Az egyezségben a terhelt vállalhatja továbbá, hogy

  1. az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik;
  2. a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig kielégíti;
  3. közvetítői eljáráson vesz részt, illetve az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb kötelezettséget teljesít, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható. §

A nyomozási cselekményeknél való jelenléttel kapcsolatos jogok

A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, továbbá indítványt terjeszthet elő, észrevételt tehet, valamint a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítés kivételesen mellőzhető továbbá akkor is, ha ezt a nyomozás érdekei szükségessé teszik, vagy a különleges bánásmódot igénylő személy védelme más módon nem biztosítható. Ezekben az esetekben az ügyész vagy a nyomozó hatóság a gyanúsítottat és védőjét az értesítés mellőzéséről utólag, legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatja. Ha a gyanúsított vagy a védő a tájékoztatástól számított három napon belül indítványozza, az ügyész vagy a nyomozó hatóság az értesítés mellőzését utólag határozatba foglalja, és azt közli az indítvány előterjesztőjével. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a gyanúsított az eljárási cselekmény előtt, illetve annak zavarása nélkül az eljárási cselekmény alatt a védőjével tanácskozhasson. §

Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza és azt is, aki az eljárási cselekményen nem lehet jelen, illetve a nyomozás elősegítése érdekében a büntetőeljárásban részt vevő személyt az eljárási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet. §

A jelenléti jog alakulása fogva lévő gyanúsított esetén

Ha a gyanúsított szabadságvesztés büntetését tölti vagy letartóztatásban van, jelenléti jogai sajátosan alakulnak. Idézés alapján a gyanúsítottat a megjelölt helyre és időre a büntetés-végrehajtási intézet előállítja. § Ha megjelenési kötelezettség nélkül csupán értesítést kap, akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri. §

A védelemmel kapcsolatos jogok a nyomozásban

Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy számára védőt rendelnek ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára elhalasztja. § Ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen lehet. § Ha a védő a megállapított határidőn belül nem jelenik meg, illetve a gyanúsított vagy a megalapozottan gyanúsítható személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdheti. §

A védő jelen lehet az általa, illetve a gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson is. § A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdést intézhet. A gyanúsított a védekezés során hallgathat, de akár hazudhat is. Utóbbi joga az önvádra kötelezés tilalmából fakad, amely szerint senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen. § A védekezés során a hamis vallomással tagadhat, illetőleg hamis történetet adhat elő. Nem vádolhat azonban konkrét személyt bűncselekmény elkövetésével, ez ugyanis a hamis vád bűncselekményének megvalósulását jelentené. § Ha más személy (pl. a társtettes) cselekményéről kell vallania - hacsak nem tanúként hallgatják ki -, szintén nem terheli igazmondási kötelezettség.

Az eljárás ügyiratainak megismerése

A terhelt jogosult arra, hogy az eljárás ügyiratait - a Be.-ben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje. § Az eljárás ügyiratait a terhelt és védője a gyanúsítotti kihallgatást követően, erre irányuló indítványra ismerhetik meg. A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is. § Az ügyiratok megismerésének joga nem korlátozható és az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesíthető az olyan eljárási cselekmények vonatkozásában, amelyen az indítványozó jelen volt vagy jelen lehetett (pl.: a gyanúsított és a védő gyanúsított kihallgatásán), illetve a szakvélemény vonatkozásában. § Ez a nyomozás során is folyamatosan érvényesül és biztosítani kell, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse. § A megismerés joga ugyanakkor nem vonatkozik az eljárás zártan kezelt ügyirataira, illetve a zártan kezelt adatokra. §

Másolat a nyomozás iratairól

A Be. az ügyiratok megismerésének fentebb kifejtett szabályait rendezi. Ebben a rendszerben az ügyiratokról készített kivonat vagy másolat az ügyiratok megismerésének egyik módja. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését - többek között - saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével, illetve az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével biztosíthatja. §

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a terhelt és védője által előterjesztett indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az eljárás ügyiratai közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta. § A megismerés - indítványnak megfelelő - biztosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak. § Egyebekben a gyanúsított és a védő az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő. §

Terhelti indítványok, észrevételek

A gyanúsított a nyomozás során akár írásban, akár szóban (pl. kihallgatáskor) indítványokat, észrevételeket tehet. § Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A gyanúsított bizonyítási indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyészség bírálja el. Amennyiben az indítványt elutasítják, a gyanúsítottat a panasztételi jog illeti meg. § A hatóság az indítványokat természetesen szabadon mérlegelheti. A terhelt az indítványait akár a bírói szakban is megismételheti. Az észrevételeket a gyanúsított a nyomozó hatóság eljárási cselekményeivel kapcsolatban szóban vagy írásban egyaránt megteheti. Szóban rendszerint a gyanúsított jelenléte esetén történik észrevételezés (pl. a kihallgatás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban). A hatóság az észrevételt köteles jegyzőkönyvbe venni, az észrevételnek megfelelően intézkedni azonban nem köteles.

A terhelt jogorvoslati joga a nyomozás során - a határozat és a gyanúsítás elleni panasz

A gyanúsított és a védő az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő. § A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja. § Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja alaposnak, az ügyiratokat a panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez. § Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított tizenöt napon, az eljárást megszüntető határozat esetén egy hónapon belül bírálja el. §

Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. §

A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - főszabály szerint - nincs helye. A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását kivételesen indokolt esetben a panasz elbírálásáig felfüggesztheti. §

A gyanúsított és a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változása ellen annak közlésekor a gyanúsított kihallgatását végző ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő. Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított nyolc napon belül terjesztheti elő. Ha a gyanúsított kihallgatását végző ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, megteszi a panaszban sérelmezett helyzet megszüntetése - különösen a gyanúsítás módosítása - érdekében szükséges intézkedést. Ha a gyanúsítás közlésekor a bűncselekmény megalapozott gyanúja a gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható, a panaszt elbíráló határozatban az ügyészség megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn. Ebben az esetben a gyanúsított gyanúsítotti minősége a panaszt elbíráló határozat hozatalával megszűnik. A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását ugyanakkor mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak. Egyebekben a gyanúsítás elleni panaszra is a határozat elleni panaszra vonatkozó - fentebb kifejtett - szabályok az irányadók. §