Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

Bűnügyi felügyelet

A bűnügyi felügyelet elrendelésének feltételei
Az elrendelési eljárás
A bűnügyi felügyelet jellemzői
Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek
A bűnügyi felügyelet megszüntetése
Kártalanítási lehetőségek

A büntetőeljárásról szól 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) hatálybalépése jelentős változást hozott a kényszerintézkedéseket illetően is. A jogalkotó a korábbi házi őrizetre és lakhelyelhagyási tilalomra vonatkozó szabályok összevonásával megteremtette a bűnügyi felügyelet jogintézményét mint új, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, továbbá kibővítette azt az eltiltás és a jelentkezési kötelezettség előírásának lehetőségével. A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. §

Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt

  1. a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,
  2. meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve
  3. meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen. §

A bíróság továbbá a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat. §

A bűnügyi felügyelet elrendelésének feltételei

A bűnügyi felügyelet elrendeléséről a vádemelés előtt az ügyészség indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság határoz. §

Bűnügyi felügyelet a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el §, akár más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés (pl.: letartóztatás, távoltartás vagy előzetes kényszergyógykezelés) helyett is. §

Elrendelésének részletes feltételeire a Be. személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Így bűnügyi felügyelet is akkor rendelhető el, ha az alább részletezett általános feltételek mindegyike, ezen kívül a különös feltételek valamelyike - azok közül legalább egy - fennáll.

Általános és konjunktív feltételek:

A terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés akkor rendelhető el, tartható fenn és hosszabbítható meg, ha

  1. az eljárás szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban,
  2. a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek,
  3. a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható. §

Különös vagylagos feltételek:

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el:

  1. a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha
    • megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve
    • megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne,
  2. a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha
    • a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett, illetve
    • megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,
  3. a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha
    • a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve
    • megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. §

Az elrendelési eljárás

Elrendelése előtt a bíró az ügyész és a terhelt jelenlétében ülést tart. § Az ülésen az ügyész és a terhelt jelenléte kötelező, a védő lehet jelen. §

A bűnügyi felügyelet jellemzői

A bűnügyi felügyelet lényegében meghatározott hely engedély nélküli elhagyásának tilalmát; meghatározott helyek látogatásának tilalmát; illetve a rendőrségnél való jelentkezési kötelezettséget jelentheti. § A bíróság a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartásának biztosítása érdekében elrendelheti, hogy a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. § Ha a bűnügyi felügyeletet kizárólag azért rendelték el, mert a letartóztatást annak maximális tartamára tekintettel szüntették meg, akkor a nyomkövető elrendelése kötelező. § A bűnügyi felügyelet végrehajtásának szabályait a 15/2018. (VI. 15.) IM rendelet szabályozza. §

A vádemelés előtt elrendelt bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy hónapig tart. A bűnügyi felügyeletet a bíróság alkalmanként legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthatja. §

A vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart. § A vádemelés után a bíróság a bűnügyi felügyelet fenntartásának indokoltságát legalább hathavonta felülvizsgálja. §

A Be. meghatározott esetekben lehetőséget biztosít továbbá a bűnügyi felügyelet részleges feloldására és módosítására is. §

Ha a terhelt a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható. A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése és az eljárási cselekményen idézés ellenére meg nem jelenése esetén továbbá a terhelt őrizete is elrendelhető és a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el; hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye; vagy akár a terhelt letartóztatása is elrendelhető. §

Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek

A nyomozási bíró bűnügyi felügyeletet elrendelő határozata ellen az ügyészség, a gyanúsított és a védő jelenthet be fellebbezést. Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa főszabály szerint tanácsülésen bírálja el. § Ha azonban a nyomozási bíró letartóztatás elrendelésére irányuló indítványt elutasítja - ideértve azt is, ha a bíróság a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendel el - az ügyészség, a terhelt, illetve a védő a jogorvoslati nyilatkozatával egyidejűleg indítványozhatja, hogy a fellebbezést ülésen bírálják el. § Ebben az esetben a törvényszék másodfokú tanácsa a fellebbezés elbírálására ülést tart. § A bűnügyi felügyelet a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható; a megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés ugyanakkor halasztó hatályú, ha a megszüntetést nem az ügyészség indítványozta. §

Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart. §

A vádemelés után a bíróság a bűnügyi felügyelet fenntartásának indokoltságát legalább hathavonta felülvizsgálja. §

A bűnügyi felügyelet megszüntetése

Mint ahogyan személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelésének feltételeit, a megszűnésükre és megszüntetésükre vonatkozó rendelkezéseket is az általános szabályok között tartalmazza a Be.

Így a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha

  1. a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,
  2. a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,
  3. az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,
  4. az eljárást jogerősen befejezték. §

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell szüntetni, ha

  1. az elrendelésének oka megszűnt,
  2. helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendeltek el, vagy
  3. más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el. §

A bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt bűnügyi felügyeletre tekintettel is meg lehet szüntetni, ha az előírt magatartási szabályra figyelemmel a bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt bűnügyi felügyelettel biztosított. §

A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a lehető legrövidebb ideig tartson. §

A bűnügyi felügyeletet a bíróság szünteti meg, és azt a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti. §

Kártalanítási lehetőségek

A Be.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy annak eredményeként a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál. §

Kártalanítás jár az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette - kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el -, vagy nem szabott ki büntetést, vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg. §

Kártalanítás jár a fentebb meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért akkor is, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította és annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott

  1. szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka vagy javítóintézeti nevelés tartamát, illetve
  2. pénzbüntetés napi tételeinek számát. §

Nincs helye ugyanakkor kártalanításnak, ha a terhelt:

  1. elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg, illetve az elfogására irányuló intézkedés alól kivonta magát vagy azt megkísérelte,
  2. a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ügydöntő határozat megállapította,
  3. a hatóságok megtévesztésére törekedett a büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és bűnügyi felügyeletét elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
  4. bűnügyi felügyeletét a távoltartás magatartási szabályainak ismételt és súlyos megszegése miatt rendelték el,
  5. perújítás során való felmentése, enyhébb büntetésre ítélése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása vagy megrovásban részesítése, illetve az eljárás vele szemben való megszüntetése megtörtént, de az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul. §

A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben az állammal szemben érvényesíthető. A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. § E határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E határidő elmulasztása szintén jogvesztő. §

Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben § meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és az igazságügyért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell. § Az egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályait a 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet § tartalmazza.

A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása miatt bekövetkezett kár megtérítése, illetve nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj követelhető. A kártalanítási perben a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a kártalanításra § és a sérelemdíjra § vonatkozó rendelkezéseit a Be.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. § A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. §