Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Partnereink!

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér „EESZT csatlakozásra használható informatikai rendszer engedélyezése iránti kérelem” tárgyban indítható kérelme kapcsán az e-aláírás szolgáltatásban fellépő hiba miatt a hatósági döntések kiadása vonatkozásában az elektronikus ügyintézés szünetel. 

A hiba elhárítása alatt ügyfeleinknek lehetősége van a kérelem elektronikus úton történő benyújtására.

Kérdés esetén az EESZT Kontakt Center tud felvilágosítást nyújtani.

A hiba észlelésének időpontja: 2021.01.12.

MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

Bíróság elé állítás

A bíróság elé állítás feltételei
Az eljárás menete
Kényszerintézkedések a bíróság elé állítás esetén
Bíróság elé állítás határzáras bűncselekmények esetén

A terhelt a büntetőeljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében - törvényi feltételek mellett - tettenérés esetén a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül, beismerés esetén a gyanúsítotti kihallgatástól számított egy hónapon belül bíróság elé állítható.

A bíróság elé állítás feltételei

Az ügyészség a terheltet a bíróság elé állíthatja, ha

  1. a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
  2. az ügy megítélése egyszerű,
  3. a bizonyítékok rendelkezésre állnak és
  4. a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték (bíróság elé állítás tettenérés esetén a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül §), vagy ha a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte (bíróság elé állítás beismerés esetén a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül §).

A tettenérés akkor állapítható meg aggálytalanul, ha a terhelt szemtanú jelenlétében valósította meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettenérésnek tekinthető az az eset is, amikor az elkövetőt üldözés során, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el. A beismerés a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, de nem kell, hogy szükségszerűen párosuljon a bűnösség elismerésével.

Az eljárás menete

Az ügyészség közli a gyanúsítottal, ha őt bíróság elé kívánja állítani és feljegyzést készít, amely tartalmazza a gyanúsított azonosításra alkalmas személyes adatait, a bíróság elé állítás tárgyát képező cselekmény leírását, annak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítését és a bizonyítási eszközök felsorolását.

Mivel bíróság elé állítás esetén a bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező, ha a gyanúsított védővel nem rendelkezik és nem kíván meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki számára. A vádfeljegyzést az ügyészség legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor kézbesíti a gyanúsított és a védő részére. §

Ha az ügyészség tájékoztatja a bíróságot arról, hogy a gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani, a bíróság nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját. Az ügyészség a gyanúsítottat a bíróság elé állítja, idézi a védőt és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá gondoskodik arról, hogy a védő a fogva tartott gyanúsítottal a tárgyalás előtt tanácskozhasson, illetve arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a jelenléte kötelező és jelen lehessenek, akiknek a jelenlétét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) lehetővé teszi. §

A tárgyaláson az ügyész a vádat szóban terjeszti elő. A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bíróság elé állítás feltélteli nem állnak fenn (így pl.: a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre). § A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja. Ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest további bizonyítási eszközök felkutatása szükséges, és ezért a tárgyalás tizenöt napon belül vagy újabb elnapolás nélkül nem folytatható, a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek. §

Kényszerintézkedések a bíróság elé állítás esetén

A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart. Tettenérés és bíróság elé állítás feltételeinek fennállta esetén, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ha a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, az általános szabályok szerint indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghosszabbításáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről. §

Bíróság elé állítás határzáras bűncselekmények esetén

A Be. az ún. határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén [a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §)] is lehetővé teszi a terhelt bíróság elé állítását a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napon belül. §