Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a NAV 2020. október 23-án 6 órától 2020. október 26-án 6 óráig adatbázis karbantartást végez. A karbantartás ideje alatt szünetel a NAV szakrendszereivel történő kommunikáció, ami miatt a Rendelkezési Nyilvántartásban a cégek azonosítása, a Rendelkezési Nyilvántartás attribútum szolgáltatása, valamint az online Cégkapu regisztráció szolgáltatások nem lesznek elérhetők.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Polgári peres eljárások (egyéb jogcselekmények)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az egyéb jogcselekmények tömbben foglalkozunk többek között a polgári bíróság határozatainak joghatásaival, a határidők számításával, a mulasztás igazolásával, a per felfüggesztésével, szüneteltetésével és megszüntetésével, a beavatkozással, valamint az idézés és a kézbesítés szabályaival.

Cikk:

A biztosítási intézkedések

A biztosítási intézkedés célja és általános feltételei
A biztosítási intézkedés speciális esetei
A pénzkövetelés biztosításának elrendelése és foganatosítása
Biztosítási intézkedés gazdálkodó szervezetekkel szemben
Zárlat, bűnügyi zárlat
A biztosítási intézkedés megszűnése

A biztosítási intézkedés célja és általános feltételei

A biztosítási intézkedések a későbbi végrehajtás sikeressége érdekében alkalmazható bírósági intézkedések. A biztosítási intézkedés (vagy más szóval biztosítási végrehajtás) célja még nem a követelés kielégítése, hanem csak olyan helyzet megteremtése (a jogosult olyan helyzetbe hozása) amely biztosítja, hogy később a követelés kielégíthető lesz.

A biztosítási intézkedésnek két fajtája van. Az egyik pénzkövetelés biztosítását szolgálja (ilyenkor a végrehajtást kérőnek a célja, hogy meghatározott összegű pénzkövetelését a jövőben be tudja hajtani, és számára közömbös, hogy ez az adós mely vagyontárgyából történik). A másik esetben meghatározott ingó vagy ingatlan zárlatát rendelheti el a bíróság.

A biztosítási intézkedés elrendelésének általános feltételei a következők:

  1. a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amely alapján végrehajtható okiratot lehetne kiállítani, de erre azért nincs még lehetőség, mert a határozat még nem jogerős (még nem telt el a fellebbezési, ellentmondási határidő), vagy nem előzetesen végrehajtható, illetve a határozat ugyan jogerős, de a teljesítési határidő még nem telt le. §
  2. a végrehajtást kérő a biztosítási intézkedés elrendelése érdekében kérelmet terjeszt elő,
  3. a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van (pl. az adós megkezdte vagyontárgyai gyors elidegenítését). §

Ebben az esetben a biztosítási intézkedés iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek esetén - végrehajtási lap kiállítására lenne jogosult. (Ez leggyakrabban az adott ügyben első fokon eljárt bíróság.) §

A biztosítási intézkedés speciális esetei

Biztosítási intézkedés iránti kérelemre és annak elrendelésére nemcsak az érdemi döntés meghozatalát követően kerülhet sor, hanem speciális esetekben ennél már jóval hamarabb is.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) meghatározott esetekben biztosítási intézkedés iránti kérelmet már a kereseti kérelem benyújtását követően (vagy azzal egyidőben), tehát az érdemi bírósági döntés előtt be lehet nyújtani, ha

  1. belföldi bíróságnál §
    • házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
    • iparjogvédelmi jog (pl. szabadalom, védjegy) bitorlása, szerzői jog megsértése miatt vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,
    • egyéb keresetet indítottak, ha egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták. (Ebben az esetben a biztosítási intézkedés iránti kérelemről - szükség esetén a felek meghallgatása után - a perbíróság dönt.); vagy
  2. az Európai Unió másik tagállamának bíróságánál §
    • nyújtottak be a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti polgári és kereskedelmi ügyben, a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben kereseti kérelmet. Ebben az esetben a Vht. 16. § c), illetve tartási ügyben az l) pontja szerinti magyar bíróság rendelheti el a biztosítási intézkedést. §, §; vagy
  3. belföldi választottbíróságnál §
    • olyan keresetet indítottak, ahol a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták. Ebben az esetben a Vht. 16. § d) pontja szerint illetékes bíróság rendelheti el a biztosítási intézkedést, ha a fél igazolja, hogy a választottbírósági eljárás megindult. §

A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani. §

Az előbbiekben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert indítottak, illetve viszontkeresetet érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul. §

Egyetlen olyan esetet nevesít a Vht., amikor még a per megindítására sincs szükség a biztosítási intézkedés elrendeléséhez: ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, az ezt kiállító bíróság a - még be sem perelt, de a bt., kkt. tartozásáért egyébként teljes vagyonával helytállni tartozó - közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedést rendelhet el. §

A pénzkövetelés biztosításának elrendelése és foganatosítása

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi

  1. a végrehajtónak,
  2. a végrehajtást kérőnek, továbbá
  3. ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, azaz a cégbíróságnak,
  4. az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. Díjelőlegként a végrehajtót a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg. §

A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez.

Ha az adós ennek nem tett eleget:

  1. a végrehajtó az adós ingóvagyontárgyait lefoglalja;
  2. a végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el. (A pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatja a végrehajtót, hogy milyen összegre tudja foganatosítani az intézkedést. Ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le.);
  3. az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba;
  4. az adós munkabére akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

A pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek, tehát a vagyontárgyak árverezésére, a végrehajtást kérőnek történő kifizetésre nem kerül sor.

Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha

  1. az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,
  2. a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte. §

Biztosítási intézkedés gazdálkodó szervezetekkel szemben

A fentiekben írt szabályok alkalmazhatók mind természetes személy, mind gazdálkodó szervezet adóssal szemben. Ugyanakkor a pénzkövetelés biztosításának létezik egy speciális, kizárólag gazdálkodó szervezettel szemben igénybe vehető módja is. Ezt akkor lehet elrendelni, ha

  1. a jogosult nem a korábban írt, hanem kifejezetten ezt a biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy
  2. a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést. (Ez utóbbi esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el, és az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik.)

E speciális biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak, és az adós által kifizetett összeget végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését. §

Zárlat, bűnügyi zárlat

Sok esetben a biztosítási végrehajtás elrendelésére nem egy meghatározott összeg biztosítása végett kerül sor, hanem célja, hogy meghatározott ingóság vagy ingatlan az adós vagyonában a jövőben is fellelhető legyen.

Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot. A lefoglalás történhet az általános szabályok szerint foglalási jegyzőkönyv készítésével, esetleg a foglalás tényének nyilvántartásba történő bejegyzésével, de zár alá vétellel is.

Az elrendelt zárlat ellenére sem lehet lefoglalni a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javakat a különleges védelem időtartama alatt.

Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A zárlat bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha

  1. az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig
  2. a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

A föld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki.

A járási hivatal a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

A zárgondnok - a bíróság által megállapított összegű díj ellenében - köteles

  1. az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,
  2. gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,
  3. az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.
  4. Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság állapítja meg. §

Különleges típusa a biztosítási végrehajtásnak a bűnügyi zárlat, melyet a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerint a bíróság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételével rendelheti el. §

A bűnügyi zárlat végrehajtása nem az önálló bírósági végrehajtó, hanem a bírósággal szolgálati viszonyban álló törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a bűnügyi zárlattal "sújtott" adóssal szemben már korábban indult, önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási eljárás. §

A biztosítási intézkedés megszűnése

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart,

  1. amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg
  2. amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg, azért mert
    • a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget;
    • ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt. (Ebben az esetben a bíróság a kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napos, jogvesztő határidőn belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti.);
    • a fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti.
    • Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan külön szabályokat állapít meg a Vht. §