Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal

Kezdete: 2020. 04. 14. 00:00. Vége: 2020. 09. 30. 23:59 

IInformatikai fejlesztés miatt a Felsőoktatási Információs Rendszer szolgáltatásai (az „Adatkeresés” és a „Támogatási idő lekérdezése”) átmenetileg nem lesznek elérhetők. Az „Adatkeresés” felület előreláthatólag 2020. augusztus folyamán, a „Támogatási idő lekérdezése” felület pedig tervezetten 2020. szeptemberben lesz újra aktív. Bővebb információ itt olvasható.

Tisztelt Felhasználó!

 

A Földhivatal Online rendszerben 2020. szeptember 4-én pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.

 

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Végrehajtási eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - azon végrehajtható okiratok kivételével, melyek alapján történő végrehajtás a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik - megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek. Ebben a témakörben a végrehajtás foganatosításának általános szabályai mellett az egyes végrehajtási formákkal foglalkozunk, mint például az ingó és ingatlan végrehajtással, a munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzügyi intézetnél kezelt összegre elrendelt végrehajtással.

Cikk:

Az ingatlan-végrehajtás

Az ingatlan lefoglalása
Az értékesítés feltételei, az ingatlan értéke
A lefoglalt ingatlan értékesítése
Az ingatlan-árverés

Az ingatlan lefoglalása

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó azt a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését - követő három munkanapon belül lefoglalja. A lefoglalás a gyakorlatban úgy történik, hogy a végrehajtó megkeresésére az illetékes ingatlanügyi hatóság (földhivatal) az ingatlan tulajdoni lapjára a végrehajtási jogot bejegyzi. Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani. § Ez a bejegyzés nem teszi az ingatlant forgalomképtelenné, de a lefoglalt ingatlanra csak azzal a feltétellel lehet bármilyen jogot szerezni, ha az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. §

Az adós tulajdonában vagy kezelésében lévő bármely ingatlan, jellegére, művelési ágára, az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. § A végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzés esetén az új tulajdonos tulajdonjogát csak a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog (illetve a törvényen alapuló haszonélvezeti jog bejegyzés hiányában is) terhelheti. §

Az értékesítés feltételei, az ingatlan értéke

A lefoglalt ingatlant csak a végrehajtást kérő kérelmére és csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. § A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére az értékesítés iránt csak a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat kézbesítésétől számított negyvenöt nap elteltével intézkedhet. § Negyvenöt nap helyett hatvan napnak kell eltelnie a lakóingatlan lefoglalásáról szóló tájékoztatás esetén. Lakóingatlan lefoglalásának tényéről a végrehajtó - a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat részére történt kézbesítését követő 15 napon belül - tájékoztatja az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt. §

Az értékesítés előtt a végrehajtónak a hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány figyelembe vételével, vagy bármely fél kérelmére igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján meg kell állapítania az ingatlan becsértékét beköltözhető és lakott állapotban is. A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti Földalappal is. § A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál, illetve tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. § A becsérték ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a felek végrehajtási kifogással élhetnek, ekkor azonban meg kell előlegezni (letétbe kell helyezni) az igazságügyi szakértő díját. Ugyanis e végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsértéket - szükség esetén szakértő bevonásával - állapítja meg a bíróság.

Ha a becsérték megállapításától 3 év eltelt és az ingatlant még nem értékesítették, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt - a fenti szabályok alkalmazásával - ismét megállapítja a becsértéket. §

A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában. §

A lefoglalt ingatlan értékesítése

Az ingatlant rendszerint árverésen kell értékesíteni, főszabályként beköltözhető állapotban. Lakottan csupán kivételes esetben kerül sor az ingatlan értékesítésére:

  1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
  2. ha abban haszonélvező lakik, kivéve ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették,
  3. ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
  4. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
  5. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
  6. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg. §

Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell

  1. a feleknek,
  2. azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van,
  3. az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
  4. az ingatlanügyi hatóságnak.

Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba. §

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

  1. a bíróság hirdetőtábláján,
  2. az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
  3. az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján. §

Az ingatlan-árverés

Az ingatlan árverésének lebonyolítása nagyrészt megegyezik az elektronikus ingó árveréssel.

A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a licitnapló lezárásáig történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha a közzétételi időtartamban az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára. §

Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének időpontját és a licitnapló lezárásának időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában. §

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta. §

Ingatlanra az árverezhet, akit az árverezők elektronikus nyilvántartásába kérelmére felvettek és a konkrét végrehajtást lefolytató végrehajtó kérelmére aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát. Ez utóbbihoz pedig az szükséges, hogy - azon túl, hogy az árverésből ne legyen törvény alapján kizárt - előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át a végrehajtónál letétbe helyezte vagy átutalta, és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták.

Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.

Az érvényes vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban, amely nyilvános, díjmentesen megtekinthető. §, §

Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának - fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának - megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. § Más ingatlanra legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. §

Ezen túlmenően a vételi ajánlat érvényességéhez az kell, hogy az előző vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. Az ingatlanárverésen a licitküszöb - melyet az árverési hirdetményben is fel kell tüntetni - 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-a, de legalább 1000 Ft, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített összeg. §

Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni. §

Az árverés az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órójáig tart, mely idő akkor hosszabbodhat meg a bírósági végrehajtásról szóló törvény 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) rögzítettek szerint, ha az utolsó öt percben újabb licit érkezik. §

Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, majd felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. §

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. §

Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett §, valamint az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. §

Ha az adós kiköltözési kötelezettségének határidőben eleget tesz, 8 napon belül előterjesztett kérelmére a vételár Vht.-ben meghatározott része (pl. 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-a) megilleti, mintegy költözési költségként. §

Az árverés sikertelen, ha

  1. nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;
  2. az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy
  3. az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül. §

Ha az első árverés sikertelen három hónapon belül újabb árverést kell tartani. §

Ha a második árverés is sikertelen, a végrehajtást kérő a becsérték felének - lakóingatlan esetében a becsérték összegének, illetve 70%-ának - megfelelő összeg fejében az ingatlant átveheti §. (Több végrehajtás kérő esetén a végrehajtó az árveréshez hasonló ún. elektronikus átvételi eljárást tart. §)

Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. Ezen időponttól az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte. §

Mód van ezen kívül arra is, hogy a végrehajtó az ingatlant a felek kérésére, az általuk meghatározott vevőnek, az általuk megállapított becsértéken adja el. Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére az árverésen kívüli értékesítéshez, ha a befolyó vételár a követelést és járulékait előre láthatólag fedezi, és az ingatlanra nincs más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga. §