Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Életpálya, juttatások a közszférában

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A közalkalmazotti, köztisztviselői pályán való előrehaladás lehetőségét az előmeneteli és illetményrendszer biztosítja, amelyről itt olvashat az érdeklődő. Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a bér a közalkalmazotti/köztisztviselői jogviszonyban töltött idővel fokozatosan emelkedik. A blokkban arra is választ kaphatnak, hogy a közszférában dolgozók lakáshitelét miként támogatja az állam.

Cikk:

Közalkalmazotti előmeneteli és illetményrendszer

Illetmény, fizetési osztályok
Beszámítható jogviszonyok, szolgálati idők
Pótlékok, juttatások
Állami készfizető kezességvállalás a közalkalmazott lakáshiteléhez

Illetmény, fizetési osztályok

A közalkalmazotti pályán való előrehaladás lehetőségét az előmeneteli és illetményrendszer biztosítja. Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a bér a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel fokozatosan emelkedik.

A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak A-tól J-ig, az egyes fizetési osztályok pedig tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.

A mindenkori éves költségvetési törvényben található az a táblázat, amelyből kiszámítható az illetmény. § Minden fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozik egy-egy konkrét szám (forintösszeg), a többi fizetési fokozathoz pedig egy-egy szorzószám. Az adott fizetési osztályhoz tartozó forintösszeget kell megszorozni a megfelelő fizetési fokozathoz tartozó szorzószámmal, így jön ki az illetmény összege. §

A fizetési osztályok tagozódása a következő: A-tól E-ig a diplomával nem rendelkezők, F-től J-ig a diplomások kerülhetnek besorolásra. Néhány példa:

  1. az "A" fizetési osztályba soroláshoz elég az alapfokú végzettség, alapfokot nem igénylő szakképesítés megléte esetén még ez sem szükséges;
  2. a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör tartozik;
  3. a "C" fizetési osztályba többek között a középiskolai végzettséghez, és az érettségi végzettséghez kötött munkakör tartozik;
  4. az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör tartozik;
  5. a "H" fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat tartozik;
  6. a "J" fizetési osztályba tartoznak például az egyetemi végzettséggel és hozzá tartozó tudományos fokozattal, vagy az akadémiai doktori címmel rendelkezők. §

Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, valamint egyéb részletszabályokat miniszteri rendeletek határozzák meg.

A fizetési osztályt (besorolást) - az előbbiek figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb végzettség, szakképzettség alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. § Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy munkakör több fizetési osztályba is tartozhat, a közalkalmazott végzettsége (képzettsége) dönti el, melyik osztályba kell sorolni, de ha a plusz végzettség az adott munkakör ellátásához nem szükséges, a besorolásnál nem vehető figyelembe. Így például ha a valaki főiskolai végzettséggel gyermekjóléti intézménynél hivatalsegédi munkakörben dolgozik, csak "A" osztályba sorolható, nem pedig "F"-be.

A fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani, úgy, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lépjen. A várakozási idő tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell akkor is, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. §

A közalkalmazott tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye és a havi rendszeres illetménypótlékainak együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. §

Beszámítható jogviszonyok, szolgálati idők

A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál a közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni:

  1. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt;
  2. a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Kttv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt;
  3. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt;
  4. a szolgálati jogviszony időtartamát; továbbá
  5. a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban; valamint
  6. a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban;
  7. a Kjt, a Kttv., a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban;
  8. az állami vezetői szolgálati jogviszonyban;
  9. az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban; illetve
  10. honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban;
  11. rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban;
  12. a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban;
  13. a Kjt. 25/D. § szerint a két jogviszony között

töltött időt. §

A fizetési fokozat megállapításánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek számítják be:

  1. a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett;
  2. az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát; továbbá
  3. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
  4. a Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban

eltöltött időt. §

A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, ezt kollektív szerződés ennek hiányában a munkáltató határozza meg részletesen. §

A közalkalmazottat az illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. §

Az előmeneteli és illetményrendszernek bizonyos munkakörökben az előbb említettektől eltérő szabályai vannak, például a felsőoktatási intézményben oktatói, tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak esetében más az illetménytábla. §

Pótlékok, juttatások

Bizonyos feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, a pótlékalapot a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. Az illetménypótlék számítási alapja 2022-ben 20 000 forint. §

Pótlékok lehetnek például

  1. vezetői pótlék,
  2. címpótlék,
  3. nyelvpótlék,
  4. egészségügyben dolgozó aneszteziológiai orvos, ápoló, műtőssegéd, mentős munkakörök pótlékai.

A pótlékok alaphoz viszonyított %-os mértékét külön jogszabályok és kollektív szerződések határozzák meg. §

A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A kiemelkedő vagy tartósan jó munkát végző jutalomban is részesíthető. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát. §

Jubileumi jutalom jár a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak.

A jubileumi jutalom

  1. huszonöt év esetén kéthavi,
  2. harminc év esetén háromhavi,
  3. negyven év esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. §

Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - az áthelyezés a rendkívüli felmentés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy felmentésére azért kerül sor, mert legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és erre tekintettel kéri a felmentését, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. §

Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást. A részletes szabályokat a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében. §

A munka díjazására vonatkozó egyéb szabályok tekintetében (pl. műszakpótlékok, rendkívüli munkavégzés pótlékai, pihenőnapi pótlékok, túlóraátalány, készenlét, ügyelet, távolléti díj stb.) a munka törvénykönyvének idevágó szabályai alkalmazandók, ha az egyes közalkalmazotti munkakörökre, intézményekre vonatkozó ágazati jogszabályok illetve kollektív szerződések másként (kedvezőbben) nem rendelkeznek.

Állami készfizető kezességvállalás a közalkalmazott lakáshiteléhez

A közalkalmazotti törvény 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig. A készfizető kezességet vállalásának feltétele egyebek mellett a határozatlan időre létesített és legalább hároméves közalkalmazotti jogviszony. §