Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közbeszerzés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. március 28.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ismertetjük a közbeszerzés szabályait, bemutatjuk a Közbeszerzési Értesítőt és tájékoztatást adunk az Európai Unióban történő közbeszerzési szabályokról.

Cikk:

Közbeszerzés az Európai Unióban

Mit jelent és mire terjed ki a harmonizációs kötelezettség a közbeszerzések területén?
Melyek a közösségi közbeszerzési jog forrásai?
Honnan szerezhetők be magyar nyelvű információk az európai uniós közbeszerzésekről?
Mi a Közbeszerzési Hálózat?
Hogyan tud segíteni a Közbeszerzési Hálózat, mi a panasz benyújtásának módja?

Mit jelent és mire terjed ki a harmonizációs kötelezettség a közbeszerzések területén?

Magyarország a Társulási Megállapodásban foglaltakkal összhangban már 1995-ben megalkotta a közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozást (1995. évi XL. törvény), amely nagymértékben, de még nem teljesen felelt meg a közösségi jog követelményeinek. Ennek megfelelően - a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségekre is figyelemmel - 2004. január 1-jéig meg kellett teremteni az európai közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyeztethető hazai szabályozást. 2003-ban született meg az első közbeszerzési kódex (2003. évi CXXIX. törvény), amelyet 2011-ben egy új kódexben adtak ki (a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény), melynek célja volt a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő maradéktalan átültetése, másodsorban a korábbi törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült tapasztalatok újragondolása és az eljárás egyszerűsítése. Ezt követően 2015-ben fogadták el a 2016-tól hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. évi törvényt (a továbbiakban: Kbt.), amelynek megalkotása az új uniós jogi háttér és a hazai jogalkalmazási tapasztalatok, valamint a hazai gazdaság igényeinek megfelelő szabályozása miatt volt szükséges. §

Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozását követően, immáron az Európai Unió tagállamaként köteles közbeszerzési jogát folyamatosan és teljes mértékben harmonizálni az Európai Unió közbeszerzési joganyagával. A magyar szabályozásnak emellett eleget kell tennie a Világkereskedelmi Szervezet [World Trade Organization (WTO)] Kormányzati Beszerzési Megállapodásában [Agreement on Goverment Procurement (GPA) www.wto.org/english/tratop_e/gproc_e/gproc_e.htm] foglaltaknak is. Figyelemmel arra, hogy a GPA követelményei a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hez való csatlakozás feltételeinek is eleget tesz.

Melyek a közösségi közbeszerzési jog forrásai?

A közösségi közbeszerzési jog alapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés és a közösségi közbeszerzési irányelvek képezik. Az irányelv az elérendő szabályozási cél tekintetében valamennyi címzett tagállamot kötelezi, ugyanakkor a cél eléréséhez szükséges módszer, illetve szabályozási eszközök megválasztását a tagállami hatóságokra bízza. Az irányelvekkel kapcsolatban - a közösségi jog általános szabályai és az Európai Bíróság joggyakorlata alapján - transzpozíciós (átültetési) kötelezettség terheli a tagállamokat. A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges jogalkotási lépéseket (és egyéb intézkedéseket) annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerüket összhangba hozzák az irányelvben foglalt rendelkezésekkel.

Az Európai Bíróság több határozatában is állást foglalt abban a kérdésben, hogy az egyes tagállamoknak hogyan, milyen formában kell eleget tenniük jogharmonizációs kötelezettségüknek. E szerint nem megfelelő önmagában az irányelvben foglalt szabályokkal teljes mértékben összhangban álló gyakorlatra történő hivatkozás, hanem jogszabállyal át kell ültetni a hazai jogba az adott irányelv rendelkezéseit. Továbbá azt is kimondta a Bíróság, hogy az irányelvek rendelkezéseit ugyanolyan jogi kötelező erővel bíró jogszabályban kell a hazai jogrendszerbe illeszteni, mint amilyen szintű jogszabály korábban az adott kérdéskört szabályozta. Emellett a közbeszerzési közösségi irányelvek számos kérdés tekintetében meglehetősen részletes szabályokat tartalmaznak, amelyektől a tagállamok nem térhetnek el.

Az uniós jogalkotó 2014. február 26. napján három új, a közbeszerzésekre vonatkozó irányelvet fogadott el: :

  1. az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
  2. az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
  3. az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről.

Az új közbeszerzési tárgyú irányelveket a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogokba.

Magyarország az átültetési kötelzetettségnek a Kbt. elfogadásával maradéktalanul eleget tett. Az uniós jogi háttér változása kapcsán ki kell emelni, hogy az új irányelvek megközelítésmódjukban, a közbeszerzésekre vonatkozó szemléletük tekintetében is újdonságot hoznak, ezekkel az új irányelvekkel előtérbe kerül az a látásmód, hogy a szabályozás a közbeszerzések különböző stratégiai célokra való felhasználását elősegítse. Az egyes jogintézmények szabályaiban a tagállamok számára szélesebb lehetőség nyílik arra, hogy a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések, különösen az innováció, a szociális célkitűzések (ennek körében többek között a foglalkoztatás, munkahelyteremtés), valamint a fenntarthatóság (környezetvédelem) a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak.

Fentieken túl kötelező, közvetlenül alkalmazandó jogforrást jelentenek a közbeszerzési vonatkozású közösségi rendeletek is. Rendelet kibocsátására alapvetően akkor kerül sor, ha az adott szabályozási terület kizárólagos közösségi hatáskörbe tartozik és az elérni kívánt célok elérése megköveteli az Európai Unión belüli általánosan érvényes és közvetlenül alkalmazandó előírások kiadását. A közbeszerzések területén a rendeleti jogalkotás a közbeszerzésekkel kapcsolatos közösségi hirdetményminták meghatározását [Bizottság 1564/2005/EK rendelete a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról], a közösségi közbeszerzési értékhatárok megállapítását [Bizottság 1422/2007/EK rendelete a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról] és a közös közbeszerzési szójegyzék [Common Procurement Vocabulary (CPV)] kötelező előírását foglalja magában [Bizottság 213/2008/EK rendelete a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról].

Természetesen a közösségi közbeszerzési jog meghatározó részét jelenti az Európai Bíróság esetjoga is, amelyet szintén figyelembe kell venniük a tagállamoknak a közösségi jog átültetése, értelmezése és alkalmazása során. Léteznek továbbá a közösségi jognak olyan forrásai is, amelyek nem bírnak kötelező erővel (értelmező jegyzetek, ajánlások, közlemények), ugyanakkor segítséget jelenthetnek a különböző kötelező rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása során. Ezek közül kiemelhetők "Az Európai Bizottság értelmező közleménye a környezetvédelmi szempontok alkalmazhatóságáról", a "Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve", "Az Európai Bizottság közleménye a PPP-kről", "Az Európai Bizottság értelmező közleménye a koncesszióról", "Az Európai Bizottság értelmező közleménye a szociális szempontok alkalmazhatóságáról" stb. [ www.kozbeszerzes.hu/jogi-hatter/eu-s-hatteranyagok/]

Honnan szerezhetők be magyar nyelvű információk az európai uniós közbeszerzésekről?

Az európai közbeszerzésekről szóló legfontosabb információk elérését az ún. SIMAP-rendszer biztosítja az Európai Unió hivatalos nyelveinek mindegyikén [ http://simap.europa.eu/index_hu.htm]. A közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjának (Official Journal) Kiegészítésében teszik közzé, amely kizárólag elektronikus formában, a TED-adatbank (Tenders Electronic Daily) honlapjáról, az európai közbeszerzési szerződések hivatalos internetes forrásoldaláról érhető el [ http://ted.europa.eu/TED/main/HomePage.do].

Mi a Közbeszerzési Hálózat?

A Közbeszerzési Hálózatot, Public Procurement Network-öt (PPN) 2003-ban a Dán Versenyhivatal kezdeményezésére, egy hároméves próbaidőszak igen pozitív eredményeit követően alapították. A szervezetet azóta véglegesítették. A sikert tükrözi, hogy a résztvevők száma jelentősen nőtt.

A Közbeszerzési Hálózat közbeszerzési szakértők szervezete, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsék az európai vállalkozások részvételét azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket nem a saját, hanem a Hálózat más tagországaiban indítottak meg. E rendszer közel 30 európai ország központi közbeszerzési szervezetének hálózata. A Hálózat tagjai közé tartoznak az EU tagországai, a tagjelölt országok, az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai és Svájc.

Így a hálózat jelenlegi tagjai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország és az Egyesült Királyság.

Az Európai Bizottság teljes mértékben támogatja a Hálózat működését, amelynek munkájában "megfigyelőként" vesz részt. Megfigyelőként vesz részt továbbá Macedónia, Szerbia-Montenegró, az Európai Beruházási Bank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is.

A Hálózat elsődleges funkciója, hogy gyakorlati segítséget nyújtson azoknak a vállalkozásoknak, melyek külföldi közbeszerzési eljárások során szembesülnek akadályokkal. A Hálózat ezt egy gyors és informális rendszer működtetésével biztosítja, amely a közbeszerzési eljárások korai szakaszaiban segít a félreértések és a közbeszerzési jogszabálysértések tisztázásában, kikerülve a nemzeti bíróságok vagy más jogorvoslati fórumok gyakran hosszadalmas eljárását. A segítségnyújtó kontaktpontok az egyes tagországok központi közbeszerzési hivatalainak munkatársai, így képesek tanácsokat adni konkrét ügyekben. A Hálózat keretében folytatott együttműködés segítségével kezelhetők a szerződés megkötését megelőző problémák, így a jogorvoslati eljárás elkerülhetővé válik.

A Hálózat másodlagos célja betartatni a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, tapasztalatok és az ún. "best practice" (legjobb gyakorlati megoldások), illetve a különböző szabályozási módok cseréje útján. Az évente tartott ülések során a PPN lehetőséget biztosít arra, hogy a tagországok képviselői megoszthassák egymással nézeteiket, értelmezzék és alkalmazzák a keretszabályokat.

A PPN tagjai egy egyszerű szabályzatot alkottak az együttműködési eljárásra. A környezet praktikus, hatékony, olcsó, informális és időveszteség-, valamint bürokráciamentes. A PPN kapcsolattartók évente egyszer összegyűlnek egy konferencián. A párbeszéd az interneten keresztül vagy speciális kérdésekről kisebb munkacsoportokban folytatódik. A legtöbb PPN kapcsolattartó évek óta együttműködik és jól ismeri egymást.

Magyarország által megjelölt kontaktszemélyek a Közbeszerzések Tanácsa honlapján érhetőek el.

Hogyan tud segíteni a Közbeszerzési Hálózat, mi a panasz benyújtásának módja?

Amennyiben egy vállalkozás, amely úgy véli, hogy a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott diszkriminatív eszközökkel akadályozzák vagy akadályozták meg abban, hogy külföldi piacokon versenyezhessen, panasszal fordulhat a Hálózat szerinti kontakt személyekhez. A szolgáltatás díjmentesen vehető igénybe.

A PPN eljárása gyorsan képes biztosítani, hogy a sérelmet szenvedett ajánlattevőket ne akadályozzák meg abban, hogy részt vehessenek az egyenlő elbánás elvének megfelelően a közbeszerzési eljárásokban, ugyanakkor a panasz benyújtása a PPN kapcsolattartónál nem eredményezi a közbeszerzési eljárás vagy a formális jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidők felfüggesztését.

Az eljárás lényege, hogy a PPN kapcsolattartó az érintett ajánlattevő nevében lép fel és felveszi a kapcsolatot a közbeszerzési eljárásokért felelős nemzeti hatósággal az ajánlatkérő országában. Az eset felmérése érdekében a PPN kapcsolattartó az alábbi speciális információkat fogja kérni:

  1. A panaszos társaság neve, címe, telefonszáma, e-mail címe és megnevezett kapcsolattartója;
  2. A panaszos ismeretlen kíván-e maradni az ajánlatkérő előtt;
  3. Az EU közbeszerzési szabályai állítólagos megsértésének részletei;
  4. Amennyiben a közbeszerzési eljárás megkezdődött
    • a közbeszerzési eljárás nyilvánosságra hozatalának napját (lehetőség szerint a közzétett hirdetmény hivatkozási számának megjelölésével vagy másolatával),
    • mely szakaszába jutott az eljárás,
    • az ajánlattételre nyitva álló határidő,
    • a szerződés megkötésének időpontja.
  5. Ha a közbeszerzési eljárás még nem kezdődött meg
    • bármely rendelkezésre álló adat a szerződésről,
    • a becsült érték;
  6. Az ajánlatkérő neve;
  7. Más ajánlattevők/részvételre jelentkezők neve és címe.

A PPN rendszere informális, barátságos, nem kér számon, illetve nem marasztal el. A PPN tárgyalásai diszkrétek, céljuk a tisztázni a félreértéseket és elkerülni, hogy a panaszosok vagy az ajánlatkérők nehéz helyzetbe kerüljenek. A PPN elsődlegesen az eljárások és a gyakorlat tisztázását tűzte ki céljául és ahol az releváns, az EU szabályok megszegésének informális megoldását.

Amennyiben az ajánlattevő a szükséges információkkal együtt benyújtja panaszát, anyaországa PPN kapcsolattartója haladéktalanul megvizsgálja az ügyet. Egyes esetekben a PPN kapcsolattartó észlelheti, hogy a közbeszerzési szabályokat valójában betartották és abban a helyzetben van, hogy megmagyarázza, miért lenne helytelen az ügy folytatása. Ezzel ellentétben, amennyiben indokoltan gyanítható a közbeszerzési szabályok megsértése, a PPN kapcsolattartó megkeresi az érintett külföldi kapcsolattartó kollégát, elküldi az esetről készített elemzést és kéri annak kivizsgálását. Amennyiben kiderül, hogy a panasz jogos, az ajánlatkérő országa szerinti PPN kapcsolattartó megpróbálja biztosítani a hiba kijavítását, lehetővé téve valamennyi ajánlattevő számára, hogy az egyenlő elbánás elvének megfelelően versenyezhessenek.

A kapcsolatfelvétel gyors és informális, általában telefonon és e-mailben történik. A problémákat párbeszéd útján lehet megoldani, mely sok esetben gyorsabb és rugalmasabb, mint a hagyományos eljárás formális kapcsolattartással. A PPN már számos ügyet bonyolított le. Gyakran nyílt lehetőség a közbeszerzési eljárások gyors kijavítására és ezáltal a külföldi ajánlattevőkkel szembeni fair elbánás biztosítására.

Amennyiben a PPN nem hoz kielégítő eredményt, az ajánlattevők választhatnak, hogy panaszukkal az érintett ország jogorvoslati hatóságához, bíróságához fordulnak vagy közvetlenül az Európai Bizottság elé viszik az ügyet. A PPN kapcsolattartók tanácsot adnak ezekről az eljárásokról, ám nincsenek abban a helyzetben, hogy a jogorvoslati eljárás során jogi segítséget nyújthassanak. Az ajánlattevőknek ehhez már saját jogi tanácsadót kell megbízniuk.