Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szabadság, pihenőidő a közszférában

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. április 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A közalkalmazottak munkaideje napi 8 vagy heti 40 óra, készenléti jellegű munkakörben napi 12 vagy heti 60 óra. A szabadság alap- (20 vagy 21 nap) és pótszabadságból áll. Köztisztviselőknél a munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-tól 16.30 óráig, pénteken 8-tól 14 óráig tart. A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül a besorolástól függően pótszabadság is jár.

Cikk:

Szabadság a közszférában

Szabadság a közalkalmazottaknál
Szabadság a kormánytisztviselőknél, köztisztviselőknél
A szabadság kiadása

Szabadság a közalkalmazottaknál

A közalkalmazottaknál a szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság

  1. az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,
  2. az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és felsőoktatási intézményben betöltött oktatói munkakör esetén évi huszonegy munkanap. §

Pótszabadságként a fizetési fokozattal egyenlő számú munkanap jár, kivéve az 1. fizetési fokozatot. A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. 2016. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár emelése következtében megnövekvő jogviszonyban töltött időre tekintettel a korábbi 14 helyett 17 fizetési fokozat biztosítja az előmenetelt, ebből következően a fizetési fokozat alapján 17 munkanap pótszabadság is járhat. §

A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg. §

Évenként öt munkanap pótszabadság jár a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az naponta legalább három órát töltő munkavállalónak öt év után ez tízre emelkedik. Az egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül ez a pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik nem ionizáló sugárzással függ össze. §

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. §

A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti, de a fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül csak a magasabb mértékű pótszabadság jár, valamint a munkakör és beosztás alapján járó pótszabadság közül is a magasabb mértékű jár. §

A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa, élettársa külszolgálatot teljesít. §

A munkáltató - ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez e törvény szerint előzetesen hozzájárult - a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez. §

Szabadság a kormánytisztviselőknél, köztisztviselőknél

A kormánytisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alap- és pótszabadságon túl szabadság jár

  1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111. §, 113. § (1) bekezdése] első hat hónapjának,
  4. a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
  5. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartamára,
  6. a törvény 79. § a), b), h) és j) pontjaiban meghatározott esetekben (keresőképtelensége időtartamára; az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára; az önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamár; a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára), valamint
  7. minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult [144. § (3) bekezdése]. §

A kormánytisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

  1. fogalmazó besorolásnál három munkanap,
  2. tanácsos besorolásnál öt munkanap,
  3. vezető-tanácsos besorolásnál hét munkanap,
  4. főtanácsos besorolásnál kilenc munkanap,
  5. vezető-főtanácsos besorolásnál tizenegy munkanap.

Az érettségi végzettségű kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

  1. előadó besorolásnál öt munkanap,
  2. főelőadó besorolásnál nyolc munkanap,
  3. főmunkatárs besorolásnál tíz munkanap.

A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt a besorolás szerinti pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente

  1. osztályvezetőnél tizenegy munkanap,
  2. főosztályvezető-helyettesnél tizenkét munkanap,
  3. főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap. §

A kormánytisztviselőnek a tizenhat évesnél fiatalabb

  1. egy gyermeke után kettő,
  2. két gyermeke után négy,
  3. kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár, mely fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékos. §

Az apának gyermeke születése esetén - legkésőbb a születést követő második hónap végéig - öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. §

A kormánytisztviselőnek, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár. §

A szabadság kiadása

A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormánytisztviselő igényének megismerése után - a tárgyévben február végéig köteles éves szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a kormánytisztviselőt tájékoztatja. A szabadság kiadásának időpontját - a kormánytisztviselő előzetes meghallgatása után - a szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a kormánytisztviselő kérésére lehet kiadni.

A kormánytisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét - a kormányzati szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a szabadságolási tervtől eltérően a kormánytisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A kormánytisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a kormánytisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a kormánytisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság kettőötödéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A kormánytisztviselő a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A kormánytisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit az államigazgatási szerv köteles megtéríteni. §

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a kormánytisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. §

A szabadságot általában megváltani nem lehet, viszont a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. 2019-től ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervvel kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a jogviszony megszüntetésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján szintén pénzben is meg lehet váltani. §

A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötödét. §

Az igazgatási szünet időtartama nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart, télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart. Az igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható. §

A képviselő-testület, valamint a törvény 2. §-ában felsorolt szervek vezetője - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság az előbbiekhez hasonlóan nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. §