Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tőzsde

  • Aktív elem: Ügyleírás
  • Kapcsolódó anyagok
  • Letölthető dokumentumok
  • Szolgáltatások
  • Lépésről lépésre
  • Segítség
  • Jogszabályok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. március 28.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A tőkepiacról szóló törvény tartalmazza az értékpapírok forgalomba hozatalára, a befektetési szolgáltatásokra és befektetési szolgáltatókra, az árutőzsdei szolgáltatókra, a befektetés-kezelési tevékenységet végzőkre, a befektetési alapokra, a tőzsdére, az elszámolóház működésére, valamint mindezek hatósági felügyeletére vonatkozó hazai szabályokat. A 2004/39/EK irányelv a pénzügyi eszközök piacairól foglalja össze ugyanezen terület uniós szabályozását, célja az európai pénzügyi piacok átjárhatóságának megteremtése.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Tőzsdei cégek uniós szabályozása

Prudenciális értékelés
A befektetők védelme
A piac átláthatósága és integritása
A szolgáltatók védelme
Az illetékes hatóságok kijelölése
Multilaterális kereskedési platform
Egységes útlevél
Internalizáció
Átláthatóság

A pénzügyi szolgáltatások egységes piaca feltétele a Közösség gazdasági növekedésének, az egységes piac létrehozásához pedig nélkülözhetetlen az eltérő tagállami szabályozások egységesítése. Mindezen célok elérése érdekében alkották meg a Pénzügyi Szolgáltatások Akciótervét (Financial Service Action Plan - FSAP), majd hozták létre az ún. Bölcsek Bizottságát a terület újraszabályozása technikájának kidolgozására.

2004 áprilisában fogadták el a 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (ISD2), amely összegezte az addig lezajlott kutatómunkát. Az irányelv célja az európai pénzügyi piacok átjárhatóságának megteremtése volt a befektetési szolgáltatások területén. A tagállamoknak 24 hónap állt rendelkezésre az irányelv saját jogrendbe való beillesztésére, ami azt jelenti, hogy 2006 májusától az irányelv szerint kell működnie minden tagállam pénzügyi piacának.

A jogszabály legfontosabb elemei közé tartozott a tőzsdei/szabályozott piac és az alternatív kereskedési platform (MTF) megkülönböztetése, az ún. egységes útlevél biztosítása a pénzügyi szolgáltatások számára, a befektetési szolgáltatók internalizációs tevékenységének engedélyezése, valamint a kereskedési tevékenység átláthatóságának biztosítása.

A 2004/39/EK irányelvet a 2014/65/EU (úgynevezett MiFID 2) irányelv keretében nemrég átdolgozták azzal a céllal, hogy a szöveg jelentős módosításait feltüntessék. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) EGT-vonatkozású szövege 2022. február 28-ával friss köntösben olvasható az eur-lex.europa.eu oldalon.

Az irányelv kötelezi a tagállamokat a befektetési szolgáltatásokra és a befektetési tevékenységek gyakorlására vonatkozó szabályok harmonizációjára. E célból a tagállamoknak engedélyezési rendszert kell létrehozniuk, amelynek keretében a befektetési vállalkozások az Unió egész területén szabadon nyújthatják szolgáltatásaikat. E vállalkozásokról nyilvántartást kell készíteni, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az engedélyeket be kell jelenteni az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (a továbbiakban: EÉPH, angol rövidítése: ESMA, melynek honlapja további hasznos információkkal szolgál).

Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. Emellett segíti a Bizottságot a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok és azok piacainak értékelése során.

Ez azt jelenti, hogy az irányelvnek lehetővé kell tennie a befektetési vállalkozások, bankok és tőzsdék számára, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által kibocsátott engedély alapján a határokon túl is nyújthassák szolgáltatásaikat. Mivel az engedélynyújtás feltételei valamennyi tagállamban megegyeznek, az engedély elősegíti a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok harmonizációját.

Ebben az összefüggésben az irányelv a befektetési szolgáltatások nyújtásával és a tőzsdék működésével kapcsolatos nemzeti szabályok közelítésére törekszik, amellyel végső célja az értékpapírokra vonatkozó egységes európai szabályozási keret létrehozása. A hatékony és versenyképes piacok előmozdítása révén a befektetők, kibocsátók és más piaci szereplők érdekeit szolgálja.

Prudenciális értékelés

Az irányelv további célja a befolyásoló részesedés megszerzéséhez kapcsolódó eljárási szabályok és értékelési kritériumok harmonizációja. Többek között a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kívánja a szándékolt részesedésszerzéssel vagy a befolyásoló részesedés elidegenítésével kapcsolatos bejelentés határértékeit, az értékelési eljárást és az értékelési kritériumok listáját.

A szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban a részvényesek és a vezetőség felügyeleti értékelését az illetékes hatóságok részletes kritériumok alapján, összehangolt módon végzik.

Az irányelv többek között előírja, hogy e hatóságok a következők alapján értékelik a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

  1. a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a biztosítóintézet üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;
  2. a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága;
  3. léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek el vagy kísérelnek meg.

A befektetők védelme

Az irányelv további célja a befektetők védelmének megerősítése a befektetési szolgáltatások ügyfeleknek történő nyújtásával kapcsolatos üzletmenet és az illetékes nemzeti hatóságoknak adott megbízásra és hatáskörökre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása, valamint az irányelv megsértése eseteinek kivizsgálását és a felelősségre vonást lehetővé tevő, valós idejű és hatékony együttműködési mechanizmusok kialakítása révén.

A piac átláthatósága és integritása

Az irányelv értelmében kötelező a piac integritásának fenntartása, az ügyletek bejelentése és nyilvántartás vezetése. Az EÉPH hozzáfér ezekhez az információkhoz.

Az irányelv többek között a kereskedés előtti átláthatóságra vonatkozó kötelezettséget ír elő. Ennek értelmében az internalizálók (pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskedő szolgáltatók, akik ügyfélmegbízásaikat a szabályozott piacon vagy MTF-en kívül hajtják végre) kötelesek nyilvánosságra hozni azokat az árakat, amelyeken vállalják, hogy ügyfeleiktől vásárolnak, illetve részükre értékesítenek. Az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettség azonban a rendes piaci méretet, azaz a piacon végrehajtott megbízások átlagos nagyságát meghaladó ügyletekre korlátozódik.

Minden tagállam köteles összeállítani a szabályozott piacok jegyzékét, és azt eljuttatja a többi tagállamnak, valamint az EÉPH-nak.

Ilyen feltételek mellett az európai nagykereskedelmi piacokra a kereskedés előtti átláthatóság követelménye nem vonatkozik, és az nem fenyegeti a nagykereskedelmi közvetítők árjegyzőként betöltött szerepét.

A szolgáltatók védelme

Az irányelv egy sor intézkedést ír elő a jegyzési ár kötelező meghatározásakor internalizáló szolgáltatók védelmére annak érdekében, hogy ezt az alapvető szolgáltatást túlzott kockázatvállalás nélkül nyújthassák ügyfeleiknek. Többek között lehetőségük van a jegyzési ár módosítására és visszavonására.

Az irányelv egyúttal a kisbefektetők számára is tisztességes piacot teremt. Tiltja a pénzintézetek számára, hogy előbbiek között megkülönböztetést tegyenek például azáltal, hogy néhányuk számára a közzétettnél kedvezőbb árat kínálnak.

Az illetékes hatóságok kijelölése

A tagállamok kötelesek kijelölni illetékes hatóságaikat, és a szükséges információkról tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t, valamint a többi tagállam illetékes hatóságait. Az illetékes hatóságok a tagállamok kapcsolattartó pontjaiként működnek. Az EÉPH naprakész jegyzéket vezet ezekről a hatóságokról. A hatóságoknak szorosan együtt kell működniük az EÉPH-val.

A tagállamok és az EÉPH együttműködési megállapodást köthet a következőkre vonatkozóan:

  1. a hitelintézetek felügyelete;
  2. a vállalkozásokat érintő felszámolás és csődeljárások;
  3. a befektetési vállalkozások beszámolóinak törvényben előírt könyvvizsgálati eljárásai;
  4. a befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában érintett szervezetek felügyelete;
  5. a biztosítóintézetek, hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények beszámolóinak törvény által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete.

Multilaterális kereskedési platform

A 2004/39/EK irányelv a hagyományos tőzsdei kereskedés - tőzsdén kívüli kereskedés megkülönböztetésen túl harmadik lehetőségként szabályozza az ún. multilaterális kereskedési platformot (Multilateral Trading Facility - MTF), amely a fejlett telekommunikációs hálózatként működő kerekedési rendszereket foglalja magába.

Ezek a rendszerek tevékenységükben nagyon hasonlítanak a tőzsdéhez, azonban ezidáig semmilyen törvényi szabályozás nem vonatkozott rájuk. MTF-et működtethet befektetési szolgáltató is, ha rendelkezik a szükséges engedélyekkel, míg szabályozott piac működtetésére nem jogosult, mivel azt csak kizárólagos tevékenységként lehet folytatni. A szabályozott piactól ezen kívül az a tény választja el az MTF-et, hogy míg a szabályozott piacon kereskedhető termékek bevezetési procedúra folyományaként válnak kereskedhetővé, addig az MTF esetében nincs ilyen eljárás.

Egységes útlevél

Az egységes útlevél (single passport) elve a kölcsönös elismerés uniós fogalmából vezethető le. Az elv szerint, ha bármely tagállamban engedélyezték egy intézmény befektetési szolgáltatási, illetve piacszervező tevékenység folytatását, akkor ugyanezen tevékenység folytatását más tagállam nem kötheti újabb engedély megszerzéséhez, a már megszerzett engedély hatálya az egész Unióra kiterjed. Ha egy intézmény tevékenységét ki akarja terjeszteni egy másik tagállamra, akkor elegendő a saját felügyeletét értesíteni erről a szándékáról. Az engedélyezés megtagadható abban az esetben, ha egy céget csak azért engedélyeztetnek egy adott tagállamban, mert ott kedvezőbb feltételekkel számolhat, míg valós tevékenységének központja egy másik tagállamban található.

Internalizáció

Az internalizáció a tőzsdei, vagy alternatív kereskedési platformot megkerülő kereskedési szolgáltatás, amely a befektetési szolgáltatóknak lehetővé teszi, hogy a tőzsdére is bevezetett értékpapírokra vonatkozó ügyfélmegbízásaikat a tőzsdei vagy MTF közvetítés kihagyásával saját számláról teljesítsék. Az internalizációnál az ár mellett egyéb tényezőket is figyelembe lehet venni, míg a tőzsdei kereskedésben az ajánlati ár a döntő tényező. Az internalizáció veszélyeket is rejthet magában, ha nem kapcsolódik hozzá nagyfokú átláthatóság, mivel ebben az esetben a piac egésze információt veszít.

Átláthatóság

Az átláthatóság jelen esetben a kereskedéssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát jelenti, ami áll egyrészt az ajánlatok, ajánlati könyvek és jegyzett árak (pre-trade transparency), másrészt a kötési adatok (post-trade transparency) átláthatóságából. Az irányelv alapján a tőzsdéknek és az MTF-eknek kötelező folyamatosan mutatni az aktuális vételi és eladási ajánlatokat. Kivételt képezhetnek ez alól az olyan ajánlatok, amelyek vagy méretüknél vagy egyéb tulajdonságuknál fogva nem felelnek meg az adott piac standardjának. Alapelvként az internalizációt folytató cégeknek is folyamatosan nyilvánosságra kell hozni tőzsdei részvényekre vonatkozó jegyzett áraikat, a jegyzett mennyiséggel együtt. Ettől akkor tekinthetnek el, ha a kérdéses értékpapír piaca nem likvid, ebben az esetben elegendő az ügyfelek kérésére nyilvánosságra hozni a jegyzett árakat. Mind a szabályozott piacnak, mind az MTF-nek, mind pedig a rendszeres internalizálóknak törekedniük kell arra, hogy a megkötött ügyletekről minél gyorsabban, lehetőleg real-time módon értesítse a piaci szereplőket. A nyilvánosságra hozott információknak bárki számára elérhetőeknek kell lenniük, az esetlegesen felszámított díjaknak indokoltaknak kell lenniük.