Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vadgazdálkodás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2022. március 28.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és élőhelyének védelme, valamint a vadállomány szabályozása. A vadgazdálkodás szabályai mellett a vadállatok gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott vadkárral is megismerkedhetünk.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Vadkár

A vadkár
A vadászati kár
A vad elpusztításával okozott kár
A kár bejelentése, megtérítése

A vadkár

A vadászatra jogosult a törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt a károsultnak megtéríteni.

Vadkárnak minősül

  1. a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
  2. az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben

okozott kár tíz százalékot meghaladó része.

Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli. §

A vadászati kár

A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár). §

A vad elpusztításával okozott kár

Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. §

A kár bejelentése, megtérítése

Erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni. §

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési / vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

  1. őszi gabona: október 1. - július 31.;
  2. tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.;
  3. kukorica: április 15. - november 15.;
  4. burgonya: április 15. - október 15.;
  5. napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.;
  6. borsó: március 1. - augusztus 30.;
  7. szőlő, gyümölcsös: egész évben. §

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.

A kár felmérését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint - a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. §

A vadkár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. §

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

Erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.

A települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja. §

A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. §