Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a NAV 2020. október 23-án 6 órától 2020. október 26-án 6 óráig adatbázis karbantartást végez. A karbantartás ideje alatt szünetel a NAV szakrendszereivel történő kommunikáció, ami miatt a Rendelkezési Nyilvántartásban a cégek azonosítása, a Rendelkezési Nyilvántartás attribútum szolgáltatása, valamint az online Cégkapu regisztráció szolgáltatások nem lesznek elérhetők.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Személyi okmányok, nyilvántartás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2020. szeptember 16.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az államigazgatás számos területén találkozhat az olvasó különböző okmányokkal, okiratokkal, amelyek általában valamilyen jogosultságot vagy adatot igazolnak. Részletezzük, hogy kinek kell vagy lehet ezeket az igazolványokat (pl. személyi igazolvány, adóigazolvány, TAJ-kártya, lakcímkártya, diákigazolvány), okiratokat kiváltania, milyen hatóságoknál szerezhetők be az iratok, milyen eljárás keretén belül, és mennyi illetéket kell fizetnünk az igazolványok, okiratok kiadásáért. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás kapcsán betekintést kap az olvasó, hogy kiknek az adatait tartalmazza a nyilvántartás és hogyan lehet innen szolgáltatásokat igénybe venni.

Cikk:

Lakcímbejelentés

Hány napon belül kell jelezni új lakcímünket?
Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét?
Hogyan jelenthetjük be lakcímünket?
Illeték
Milyen adatokat kérnek a lakcím bejelentésekor?
Kell-e a szállásadónak a hozzájárulása a bejelentéshez?
Mit tegyünk, ha hosszabb időre külföldre utazunk?

Hány napon belül kell jelezni új lakcímünket?

A Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés). §

A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.

Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában eltulajdonítás, elvesztés vagy megsemmisülés miatt érvényes tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, az egyéb okból érvénytelen, vagy a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiadását követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartási kapcsolat rendelkezésre állásakor hivatalból kell rögzíteni. §

A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik. §

Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét?

Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki

  1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén,
  2. letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. §

Hogyan jelenthetjük be lakcímünket?

Személyesen, illetve törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján, a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti adattartalmú - ingyenes - bejelentőlapon, amelyet az okmányirodában szerezhetünk be.

Az újszülött első lakóhelyét és az anya lakóhelyét (ennek hiányában tartózkodási helyét) az anyakönyvvezető jelenti be.

Kivételek a személyes, illetve törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján történő bejelentés alól:

  1. Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést - a családtagok által aláírt bejelentőlapok felhasználásával - valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.
  2. A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.
  3. Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek vagy az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik.
  4. A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti. §

Illeték

2016. január 1-je óta illetékmentes:

  1. a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;
  2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi;
  3. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás. §

Milyen adatokat kérnek a lakcím bejelentésekor?

A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:

  1. természetes személyazonosító adatait,
  2. állampolgárságát,
  3. előző lakcímét,
  4. új lakcímét,
  5. a bejelentés időpontját,
  6. a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását. §

Ha valakinek a lakcímnyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. §

Kell-e a szállásadónak a hozzájárulása a bejelentéshez?

Igen, a lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges. Fontos tudni, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg (vagyis például nem szűnik meg a haszonélvezeti jog, hogy a jogosult más lakásba jelentkezik be).

Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadónak írásbeli nyilatkozatával igazolnia kell. §

A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.

Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha

  1. a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve
  2. jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották. §

Mit tegyünk, ha hosszabb időre külföldre utazunk?

A polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

  1. személyesen, vagy
  2. elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat). §